Műbalhé a köbön, avagy Tamás nevű nem lesz Esztergomban polgármester!

Meggyes Tamással (Fidesz =Szövetség Esztergomért) vádalkut kötöttek. M. T. tartja a száját, így nem vesznek elő más ügyeket - ezt a pitiáner tizenvalahány milliós életbiztosításost (micsoda áthallás) lebegtetik -, és ebből kifolyólag talán ugró szarvas, sem repül be véletlenül a szélvédőjén. 

Cserébe nem indulhat semmilyen választáson, sőt, vissza kell vonulnia, nem nyilatkozhat. Pajszeros Tamás nem lesz polgármester 2014-ben! És itt az új, a hatalmas egojú újabb Tamás, baloldali smhuckos kiadásban, bár sokkal gyengébb képességekkel, mint Meggyes, de mindenre készen. A „toleráns, nem kirekesztő, nem rettegő, nyílt gondolkodású” Gál Tamás az MSZP új 32 éves vezetője már most polgármesterjelölt. Ahol tudja, Gál habzó szájjal, hatalomra éhesen támadja Tétényit, nagy örömet okozva ezzel a helyi Fidesznek, akik szintén ott ütik-vágják Esztergom polgármesterét, ahol érik. 

Gál Tétényi Évához fordult levelében (amiről persze az Indexet is tájékoztatta) arról érdeklődött, hogyan kívánja megakadályozni Tétényi, hogy a Jobbik politikai rendezvényt tarthasson a város zsinagógájában, amely hosszú évek óta művelődési ház. Gálnak elmondanám, amikor még valóban zsinagóga volt az épület, akkor a MIÉP vendége volt dr. Gyulai Endre Szeged-Csanád egykori megyés püspöke, ami ellen semmi kifogása nem volt sem a MAZSIHISZ-nek, sem az SZDSZ-nek. Azóta volt itt dr. Morvai Krisztina és Toroczkai László is, de akkor nem volt a választás éve, így műbalhé sem lett belőle. 

Gál, mivel fordítva ül a választott kóser lován, azt gondolja, olyan világ van, ahol politikai okok miatt az ő szélsőséges, kirekesztő nézetei teret kaphatnak. Nagy tévedésben van, hiszen ettől a fajta politizálástól irtózik Esztergom. A Fidesz eddig azzal próbálta lejáratni Tétényi Évát, hogy kommunista, most az MSZP jön azzal, hogy Esztergom első embere jobbikos. Tétényi Éva a levél azon állítására, melyben Gál Tamás Jobbik-orientáltnak nevezi őt így reagált: „Független polgármester vagyok, amit Magyarországon még nehezen tudnak hova tenni. A Fidesz megpróbál a vörös sarokba állítani, az MSZP meg a jobbikos sarokba, de én egyik párthoz sem tartozom, mindegyiktől függetlenül működöm.″ 

És itt véget érhetne a történet, ha nem jött volna a helyi Jobbik elhibázott közleménye, amelyben felszólítják Tétényi Évát, hogy adja meg a Jobbiknak azokat a jogokat, amelyek a többi pártnak járnak. A Jobbik ott folytatja, ahol az MSZP karrieristái elkezdték. A Jobbik – szerintem - azt akarja bizonyítani ezzel, hogy Tétényi Éva liberális, mert nem áll ki mellettük, így már minden párt céltáblájára felkerült Esztergom országgyűlési választáson nem induló polgármestere. 

Hogy mindenki értse: Tétényi Éva nem vett el senkitől semmit és nem is adott! Ez sok mindent bizonyít: például azt, hogy a pártok egyformák, és csak részakaratban gondolkodnak, akik nem hozzájuk tartoznak, azokat ellenségnek tekintik. Egyik párt sem döbbent rá, hogy a művelődési házban a termet nem Tétényi Éva adja ki, így sem adni, sem elvenni nem tud senkitől. Ráadásul nem is akar! A pártok vircsaftjába meg joggal nem szól bele! Hiszen valóban pártatlan, független! Ez egy mocskos műbalhé, olyan kisstílű tamásos-pártos az egész. 

Kovács Géza 

2014. január 31.

Az ipolytölgyesi öreg halász

Ma nem volt kedvem írni, a politikus gazemberekkel sem akartam foglalkozni, nyavalyogni meg főleg. Így egy 2007-es írásomat osztanám meg a „Vakvágány” című könyvemből. Napsütést várva, szeretettel minden blog olvasómnak: 

"Az embert el lehet pusztítani, de legyőzni nem lehet" (Ernest Hemingway)

A varázslatos Dunakanyart nagyon szeretem. Esztergomtól pár kilométerre esik a Duna-Ipoly Nemzeti Park, és mégis hosszú évtizedeken keresztül csak nagy nehézségek árán tudtam megközelíteni, mert csonkán álltak a Mária-Valéria híd pillérei. Így Pilismarótnál, a szobi révvel lehetett átkelni, nem az egyszerű úton, Párkányon keresztül Letkés fele. Rengeteget vitt arra az elmúlt időben a szívem. De most nem erről akarok írni, hanem Ernest Hemingway után szabadon, a magyar öreg horgászról. Hogy a címben halászt írtam? Nem véletlenül.

 Az „öregnek” minden őse hálózó ladikos halász volt Ipolytölgyesen, de az 50-es években családi ladikot államosították és bekényszeríttették apját a halászati termelőszövetkezetbe. Fizetést kapott és évente gumicsizmát, de elvették szabadságát. Nem foghatta a halat kénye-kedve szerint, ezért sokat volt a helyi ivóban. 

Azért minden fortélyt átadott a fiának, aki 1965-től szintén halász lett, de szabadidejében sokat horgászott az Ipolyon. Minden örvényét, mélyedését ismerte a folyónak, szélillatból, a természet jeleiből tudta, hol lehet halat fogni. Mára megöregedett ő is, a családnélküli férfi a ’90-es évekbeli átalakulásoknak nagy vesztese lett, ahogy apja az ’50-es éveké. 1991-ben csődbe ment a tsz, innen ment 17 ezer forinttal nyugdíjba. Tudta, ez a sorsa, nem panaszkodott. Magyar volt az istenadta. 

Napjainkban: 

-Megaprítjuk a halakat, megmutatjuk a parasztoknak, hogy kell horgászni. A Mitsubishi Pajero terepjáró fékezett a falu határában. Két huszonéves aranyláncos, polikarbonátos márkás napszemüveget viselő, horgászni induló fiatalembert a hátsó ülésen két szőke, műkörmös cicababa kísérte. Harsány hangjukat az is meghallotta, aki nem akarta. Márkás horgászbotok, etetőanyagok kerültek elő. Az Adidas melegítősök pillanatok alatt beetettek. A lányok eközben matracot vettek elő, plédet terítettek le és az Árpád-hídnál vett Blikkbe vetették bele „okos” fejüket. 

A település előtti folyókanyarulat kedvelt horgászhely volt, a halak minden fajtája fogható volt. Így áprilisi szombat reggel lévén már kint ültek a profik, akik tudatosan horgásztak. Majdnem minden szerencsét próbáló előtt volt már a vízben szák, ami azt jelentette, van kapás. De minden szem a két „menő” felé tapadt, tudták a horgászok, ezek nem kispályások. A százezer forintos rakósbotok, fonott zsinórok, francia epres távcsali nem sok jót sejtetett a halaknak. Az etetésre pillanatok alatt beálltak a keszegek, kárászok, így percenként fogták ki a 20-30 dkg-os, tenyérnyi nagyságú szálkásokat. 

A szerényebb szereléssel horgászók is fogtak, de jóval ritkábban és kisebbeket. A két öntelt, nagyképű Heineken dobozosos sört bontott a hűtőládából, miközben a lányok naptejjel kenték be egymást. Hangoskodásukkal éreztették a macsók, ők a legnagyobbak. Egy félkilósnál az egyik lenézően hangosan, gesztikulálva megjegyezte, hogy mindenki lássa és hallja:

 - Tenyérnyi…

 Az öreg vas Csepel bicikli - hatalmas zajjal- csörgött a földút felől. A svájcisapkás, fekete gumicsizmás drótszamarat hajtó furcsán kerekezett a part fele. Látszott rajta, nem véletlen, hogy csak 10 órára sikerül kiérnie, a kocsma 6-kor nyitott. Jó sok kisfröccsöt megihatott az öreg, hiszen pénteken kapott nyugdíjat. A bicikli meglendült a lefelé lejtő dombon, elesett az öreg, a furcsán gyűrűzött nádbot és az óriásméretű merítőszák a horgász nejlonzacskójával együtt lerepült. Harsány nevetés kísérte furcsa megérkezését az öregnek, az aranyifjak nem rejtették véka alá a jókedvüket, mint a többi parton lévő. 

- Mi van tata, sok volt a tejecske? - S még cifrább beszólások követték az öreg minden mozdulatát. Az öreg felállt, leporolta magát, összeszedte szerelését és illendően köszönt. A nevetés és cikizés tovább folytatódott. Élvezték a gyengébb megaláztatását a mai kor menői. 

- Mit akar fogni ezzel a diótörővel? Vízilovat? - Egymás hátát csapkodta a két fiatal, aki egyre több halat fogott. Az öreg 40 méterre a sörözőktől, a nagy örvényeknél helyezkedett el. Kezét a vízbe mártotta, egy kis elszáradt levelet tépett le, amit tenyerében szétmorzsolt. Az enyhe szél felé tartotta, melynek irányát pontosan meghatározta. A nejlonzacskóból valamit a vízforgóba szórt - romlott májat - és elment a gazosba keresni valamit. Digitális fényképezőgép került elő, a lányokat uszították a szalonspicces fiúk az öreg megörökítésére. Az öreg nem törődött semmivel. Nádbotját, 60-as damilját, kézzel faragott óriásúszóját beengedte az örvénybe, két frissen szedett cserebogarat akasztott a kampónak látszó horogra. A mögé álló fényképező újgazdag fiatalok a combjukat csapkodták nevettükben, újra gúnyolták az öreget. 

- Mindjárt jön a víziló, vagy a krokodil… Igyál inkább. - Az öreg nem válaszolt. Levette csizmáját és leheveredett a fűbe. Egy 4-5 kilós terméskövet rakott a „dióverőre”, azért a felkapó kart átemelte a 40 éves orsón. Ismerte a folyót, tudta, nem csak tenyérnyiek lakják. 11 órára teli fogták a szákot a pesti horgászok. Megmozdult a körbejáró úszója az öregnek, ezért felült. 

Hirtelen eltűnt a kapásjelző és a terméskő leesett a botról, miközben vagy 40 méter zsinórt húzott le első rántásra a hal. Megkeményedett, ásástól örökké vízhólyagos kéz ragadta meg a háború előtti botot, befékezett az orsónak, tudta, meg kell állítani az ellenfelet. O alakba görbült a cikizett „dióverő”, negyedórás háború kezdődött. Fájt a tenyere, és játszadozó oroszlánokra gondolt a harc közben, mint Hemingway Santiagója. Egy nagy csoport vette ekkor már körbe, mindenki szurkolt az öregnek. A menők elkomorodtak, és megdöbbenve nézték az öreg küzdelmét. Az óriási harcsa 4-5 méterre a parttól megmutatta magát, feljött a víz tetejére, kb. két méter lehetett. Sokaknak elállt a lélegzete, az öreg arcáról semmi meglepőt nem lehetett leolvasni. Újabb 15 métert húzott még le a hal, de már fáradt. Újabb öt perc eltelte után az öreg begázolt a vízbe és két kézzel dobta ki az ipolyi óriást. Ekkor már segített mindenki. 

A megdöbbent arcú emberek lemérték a halat: 32 kilót nyomott. Az öreg felkötötte a harcsát a bicikli vázára, és miután összeszedte szerelését, rövid időn belül elköszönt. A dombon tolta fel a halat, miközben lelassított mellette a Pajero, ahonnan még mindig fényképezték. Kiszóltak belőle az elkomorultak: 

- Óriási ez a hal. Gratulálunk. 

- Ez? Kicsi. - Meglepődtek a menők. 

- Mi magának a nagy? 

- 77’ben fogtam egy 73 kg-ost, 82-ben 65-kg-ost. 40-50 kg-ost rendszeresen fogok, évente. Ez tucat hal Ipolytölgyesen. Tenyérnyi. 

Az aranyifjak irigyen és némán ültek Budapestig a kocsiban, még a magnót sem kapcsolták be egy kis techno zenére. 

Kovács Géza 

2014. január 31.

Postákat Esztergomnak!

Hallom a károgókat, a gondolkodni képtelen választópolgárokat: „Meggyes ideje alatt jobb volt, ment a helyijárat, nyitva volt a kis posta, meg különben is, kaptunk 5000 Ft.” 

Én azt sem feledném, hogy az Esztergomot gazdaságilag és morálisan tönkretevő még adott 2 szem szaloncukrot meg 3 csillagszórót…ezzel befogta a mindig valamit váróknak a szemét és a száját! A meggyes katonák pofátlansága a napokban is az egekig ér. 

Most azt próbálják például a választási körzetemben, suttogó propagandában terjeszteni rólam, hogy miattam a Budai Nagy Antal út 2. szám alatt lévő ingatlanban nincs kis posta. Fújják az agymosott, gondolkodni képtelen pártoskodók: „ A sakkozóknak kellett a hely, ezért nincs postai szolgáltatás!”

Tudom, mindenről én tehetek, de „finoman” szólva a véleményem: az anyátok picsáját! Nem akarok IQ nullákkal pereskedni, ahogy mellébeszélni sem, megfogalmazhattam volna így is: nem az a baj, hogy nagy az állatkert, hanem az, hogy alacsony a kerítése, de nem akarok óvatoskodni. Nem állna jól, és különben sem az én világom. A magyar nem a sundabundából ért, hanem a kimondott szóból illetve egyenes tettekből. Azt gondolom, nálam kevesen tettek többet a Kovácsi lakótelep kispostájáért, de ezt a városrészi többség szerencsére tudja!

Esztergomnak nem csak a 7-es körzetben van szüksége azonnal postára, hanem postákra van szüksége! Mi a sakkiskolások helyiségét is azonnal visszaadnánk, ha kellene a postának. De a Magyar Posta Zrt.-nek nincs posta nyitási szándéka. Ez színtiszta politikai játszma, mint az is, hogy a nagypostán nincs alapvető szolgáltatás, mert ami ott folyik, azt nem nevezném annak! Lopják az időnket, életünket keserítik meg. Mivel járna, minimum 2 posta Esztergomnak, ezért kérjük! Azonnal kell!

Kovács Géza

Szóra sem érdemes?

2010 előtt sem volt máshogy Esztergomban. Meggyes és szóra-sem-érdemes társtettesei (majd elárulói) eldöntötték, ki az, aki véleményt formálhat, a kiválasztottak miről írhatnak és kik a város ellenségei. Nem népi-urbánus ellentét volt ez, hanem egyszerű "ki-az-aki-bele-akar-köpni-a-levesünkbe-ezért-le-kell-járatni" játék. 

Véresen komolyan játszották a megélhetésiek a mocskos játékukat, a zsebeiket közben tele tömték, így valóban félelmetes kiskirályokká váltak! 

Szóra sem lennének érdemesek, ha nem folytatnák a végigjárt Meggyes-utat, mert még mindig nem elég, továbbra is lopni akarnak, így újra kellenek a bértollnokok!
A történelem ismétli önmagát.

Esztergomiak!

Ez szóra sem érdemes?
Kovács Géza

2014. január 29.

Tökmag Jankók paktuma

„Dőltömre Tökmag Jankók lesnek: 

Úgy szeretnék gyáván kihunyni 

S meg kell maradnom

 Herkulesnek.” 

Esztergom furcsa város, rendkívül sok agyament karrieristával. Hányingerem volt már akkor, amikor az MSZP 2012. március 15-én, Nemzeti Ünnepünkön, városunkba hozta nagygyűlését. 

Minek? Két héttel a városi népszavazás előtt egy antikommunista városban parádéztak azok, akik nem értették, hogy városunk nem Dorog, itt akkor sem lesz vörös többségük, ha Szamuely jön rábeszélni minket páncélvonatával. Az esztergomi klerikális keze nem áll rá Mesterházy pártjának ikszelésére. Tudja a józanul gondolkodó királyvárosi Istenadta, hogy Meggyes Tamás és fideszes pártkatonái jutatták Esztergomot a szakadékba, de ez nem azt jelenti, hogy a szegfűre fog szavazni. 

Az MSZP meg jött, „civilnek” is álcázva, ezzel Tétényi Évának nagy károkat okozva. El is bukta a függetlenségi harcát vívó ESZTERGOM a 11 kérdéses népszavazást. Csodálkozunk rajta, amikor Mesterházyval sétálgatott a mára polgármesterjelöltté vált emberük, és a másik lokálpatriótának látszó népszavazást elszabotáló? Ők mindketten – az esztergomi Fidesz nagy örömére - 2014-ben polgármesterjelöltek lesznek, de ők sétálgattak már Meggyessel, és folytathatnám a hatalommal és pénzzel bíró paktumgyanús nevek sorolását. 

Legutóbb közmeghallgatás helyett együtt bratyiztak Hernádi Zsolt (MOL) fórumán. Higgye el mindenki, a független Esztergom nagyon veszélyes a pártokra nézve. A hatalom mindent megtesz - akár nagykoalíciós paktummal - azért, hogy megbuktassa a valódi független Tétényi Évát. De látnunk kell, ezek méreten aluli snecik. Ady után szabadon, csak Tökmag Jankók. 

„Szegény, muszáj Herkules állom, 

Győzöm a harcot bús haraggal. 

S késik az álmom s a halálom. 

Sok senki, gnóm, nyavalyás, talmi 

Jó lesz egy kis hódolás és csönd: 

Így nem fogok sohse meghalni.” 

( Ady Endre- A muszáj Herkules) 

Kovács Géza 

2014. január 27.

Álmaimat ellopták

Úgy suhant át szívemen, mintha észre sem vette volna, hogy én is lélegzek. Pedig látnia kellett mindent a szememben, de lelkének darabjait már összetörték. Olyat keresett, ami már nincs, számára szerintem elérhetetlen. 

Mert neki már ellopták álmait, de azért Ő is repülni akart, csak egyelőre nem tudott. Legalább hinni próbált, és ezt köszönhetem. Talán az ellopott álmaimért cserébe neki visszatértek. 

Újra emlékezett a színes kavalkádra, ami hol fel, hol leültette a fodros fellegeken. Szívébe nem láthattam, agya ölte a mélyből vágyakozó jelent és jövőt. 

Rudolf Steiner szerint az álmokban jellemzően nem az álomképek a lényegesek, hanem az érzések és a hangulatok. Ő úgy látta, hogy a képek és érzések az elmúlt napok reminiszcenciái, pontosabban: a néhány napos emlékek régebbi emlékképzeteket is előhoznak. Az álmok többnyire szimbolikusan, formában és kaotikusan jelennek meg. Szerinte az álmokban az érzések váltják ki a képeket, ezért annak az álomfejtésnek nincs sok megismerési értéke, amely pusztán a képek alapján próbál magyarázatot keresni. 

És ez jó. Én valamit a sok rossz mellett azért visszaadhattam. Talán érzéseimmel segítettem, hogy az én álmaimat ellopták, meg nem számít. 

Hiszen: mindenről én tehetek! 

Kovács Géza 

2014. január 26.

Balázs polgár torzítása

Valljuk meg: az esztergomi Fidesz - avagy Szövetség Esztergomért - mutyi a csütörtöki testületin -ismét - piszkosul lealjasodott. Polgár Józsefet, a Szentgyörgymezői Olvasókör nagyra becsült vezetőjét nem választották meg újra, és ezek után még  nekik állt feljebb, mivel a saját emberüket nem tudták beültetni Polgár helyére. 

Steindl Balázs ( Fidesz-Szövetség Esztergomért) volt az egyetlen, aki Polgár ellen vak és vad dühvel szavazott, a többiek „csak” tartózkodtak. Egyszerűen ennyi a történet. 

Aztán folytatódtak az események az utcán. Állítólag Steindl Balázs autóját megrugdosták, aki egyből a facebookra szaladt a fényképekkel, és nyomban asszociált is a történésekre: 

„Szeretnék köszönetet mondani annak a "jóérzésű" polgárnak, aki a mai napon olyat rúgott az autóm oldalába, hogy az behorpadt. Jobbulást kívánok neki. Remélem jól esett....”

 A megfogalmazásból kitűnik, hogy „ véletlenül” polgár=Polgár Józsefre vagy támogatójára, szimpatizánsára gondol. Kőkeményen. büntetlenül torzít az egyre kevesebbet ööö-ző Bazsi, de a hamarosan előkerülő videókból ki fog derülni, részeg fiatalok lehettek a vandálok. Nem politikai támadás lehetett, hanem annak lehetünk részesei, hogy Steindl autója is sorra került. 

Az esztergomiaknak a belvárosban - és nem csak ott - le szokták rugdosni a tükreiket, meghúzzák, megkarcolják járműveiket, sőt, ugrálnak autóikon. A választópolgárok nem csinálnak ebből politikát, nem is tudnak. Viszont nemrég volt egy igazi terrortámadás, amikor nem volt ilyen hangos a Fidesz frakcióvezetője. 

Amikor Váczy H. István autója sms-t kapott: egy csákánnyal. 

Azért ez sokkal komolyabb, és még sem voltak a lehetséges merénylő(k)ről paranoiás elképzelések, torzítások. 

Ellenben amikor városunk tönkretevőjének autója égett ki, mindannyian, akik szemben álltunk Meggyes Tamással, gyanúsítottak lettünk! A ház és autó érdekes körülmények között gyulladt ki, maradjunk ennyiben. (Megjegyezném: A mai napig nem tudjuk kik voltak az igazi megbízók, mert  "2 Ft-os" bérelkövetők voltak.) 

 Ennyi torzítás után én már csak azt várom, mikor kerül elő "Bástya elvtárs" nyilvános panasza: Bástya elvtárs egy szar, már meg sem akarjak ölni? Se rúgni, se gyújtani, se temperázni? 

Kovács Géza 

2014. január 25.

Kőkeményen

Geletey Balázst, írásáért befogják perelni! 

De én elsőnek ajánlom fel támogatásomat! 

Gratulálok bátorságáért! 

FOGJUNK ÖSSZE ÉRTE!

Az írása, változtatás nélkül:

"Prima primissima díj és a takonygeric

Rögtön az elején tisztázom; enyhén indulatos vagyok és ezért kicsit szabadabban fogalmazok. Talán még kurva anyjuk is lesz benne. Tehát, akit ez zavar, lapozzon, de ez akkor is az én magánvéleményem!

Szentgyörgymező és az esztergomi Olvasókör hetek óta felbolydult méh kas. Az olvasókör igazgatói állására újból pályázott Polgár József. 14 éves igazgatói tapasztalattal a háta mögött, és egy falusi szintre lepukkantott intézményt zseniálisan megújító és működtető embertől ez el is várható. A szentgyörgymezőiek , és akik személyesen is ismerik tisztelettel ismerik el munkáját, amit az olvasókör érdekében végez. Megyei Prima Primissima díj kitüntetettje. Ez idáig semmi probléma. Mindenki hátradől, felcsattintja sörét és örül, hogy jó kezekben marad az intézmény. De amivel nem számolt senki, az,az esztergomi fidesz-németjóska-függetlenpetróci frakció! Valamin besértődtek! Náluk nem lehet pontosan a motivációt levezetni, mert nincs olyan analitikus, aki felelősen bevállalná ennek pontos kiderítését. Találtak is valami nímand némbert, akit megpályáztattak Polgár Józseffel szemben. Olyan szinten szarnak le mindent, hogy a pályázati feltételeket még fényévnyire sem teljesítő jelöltet támogattak. Az, hogy támogatják, egy dolog lenne, de mint már ismerjük a jegyző választás helyi rutinját, toszulva, minden jogszabályt félresöpörve átverik a testületen. Steindl Balázs egészen odáig ment, hogy a kormányhivatal állásfoglalását, miszerint jelöltjük még büfésnek sem mehet el, úgy kommentálta: ez egy nesze semmi, fogd meg jól! Fasza! Tanítója Bukott Meggyes Tamás mondott emlékeim szerint valami hasonlót. A több száz, Polgár mellett kiállók aláírását is semmibe véve söpörte le. Mit képzel magáról ez a takony?! Mit tud felmutatni, mit tett le az asztalra a közösség, a város érdekében? A rombolást, bomlasztást, seggnyalást! A másik, Bánhidy. A bizottsági ülésen ő volt a legjobban Polgár ellen, lepattant a szavazás előtt, de már a nyílt konfrontációt nem vállalta! Gerinc nuku. Ilyen emberek tanítanak , az ilyen jellemtelen csigáktól kellene az ifjúságnak megtanulni, hogy van erkölcs (ja, a Ferenceseknél tanít), tartás és ne kétszínű sunnyogó hazudozó fiatalokat neveljenek. Bánhidynek e megmozdulásán már nem lepődünk meg, több esetben is bizonyította jellemtelenségét. Pál -a sportcsarnok „igazán rátermett” igazgatója- is kimentette magát, szerintem hasonló megfontolásból. Az est egyik legszánalmasabb produkcióját a Petróci produkálta. Az, hogy véleménye szerint Polgár öreg és azért ne ő legyen az igazgató, a pesti kabarékban sírva röhögést váltott volna ki. De sajna nem ott mondta. Ez az ember,aki a körzet képviselője, neki kellett volna a legjobban támogatnia a lakásával egy utcában levő intézmény igazgatóját, hogy azt a munkát, amit végez, folytathassa az ott lakók és a város érdekében. Polgár öreg Petróci szerint, és ha nem öt évre kéne választani , akkor talán. Szerencsétlen fasz, azt nem fogja fel, hogy mit mond! Pofáját mozgató kóbor áram kikerüli az amúgy is hibernált állapotban levő agyát, görbe tükröt tartva saját maga elé. Nem tudom, hogy ki szokott e lépni háza ajtaján, de kétlem, hogy felfogja azt az utálatot, amit a szentgyörgymezőiek éreznek iránta. Nekem a testületi üléseken történő megjelenése emlékeztet Brezsnyevére a vörös téri ünnepeken, mikor odatámasztották az öreget, és bottal mozgatták a kezét, integetést imitálva. Ez a seggfej, egy eszköz a helyi fidesz kezében. Szar szerszám, de ez van, célnak megfelel. Ugyan olyan eszköz, mint a többi. Zoltai, Steindl, Németh, Bánhidy, Ivanov, Pál, Kálmán, Pöcsföldi. Ezek a lények egy időben mind Meggyesnek voltak alárendelve. Lesték, itták minden egyes szavát,agy nélkül csinálták, hajtották végre, amit mond. Szerintem le is pippantották volna szó nélkül! Nem tudom miként képzelik el jövőbeli életüket itt a városban, de én a helyükben erősen elgondolkodnék a költözésen. Bár arcbőrük azbesztből van, védi őket a politika, de nem csodálkoznék azon, ha a választások után pofán lennének vágva. Ismét megbizonyosodhattunk róla, hogy mindent és mindenkit leszarva, a hatalommal visszaélve miként lehet embereket rommá alázni, csak a saját érdekeket figyelembe venni. Ha a választók személyesen is felhívják figyelmüket arra, hogy a felhatalmazásukat a város érdekében végezzék, azt a következő telefonszámokon tehetik meg: Meggyes Tamás: 0630-216 9248, Pöcsföldi József: 0630-491 2699, Steindl Balázs: 0620-257 7300, Németh József :0630-210 8589, Bánhidy Vajk: 0620-823 1583, Ivanov Mihály: 0630-364 0257, Zoltai Dániel: 0630-612 8692, Kálmán Sándor: 0630-216 4930, Pál György: 0630-552 9038, Petróci Gyula: 0630-557 2669.

Ezt a tíz elvetemült szarfészket remélem soha az életben nem látjuk döntéshozó helyzetben."

Megosztotta:

Kovács Géza

2014. január 25.

Tények tükrében

"Nemrég nagy vihart kavart a Széchenyi téri bódék ügye".:

http://www.hidlap.hu/news/view/tetenyi-eva-elvette-az-esztergomiaktol-az-adventi-vasart-kozlemeny http://www.szeretgom.hu/content/74261-tetenyi-eva-elvette-az-esztergomiaktol-az-adventi-vasar http://www.szeretgom.hu/content/74328-megis-lesz-adventi-vasar-a-teren http://www.szeretgom.hu/content/74319-adventi-bonyolodas 

Akkor ez a mondat igaz!... 

"Átlátszó volt az adventi vásár körüli politikai műbalhé, de a megrendelőnek és a publikumnak cirkusz kell." 

Magyarázat: Meggyőződésem, hogy műbalhé volt, a szervező a bódék ügyében az a Fideszhez közel álló cég, aki nyáron is szervezett. A bódékat a Moriani Consulting Kft intézte, ugyan ez a cég – számos másikkal egyetemben – támogatók között szerepel az Ízek korok hangulatoknál (http://izekkorokhangulatok.hu/szponzor.html) 

"Ezt szokta meg Meggyestől - meg a Bikinit és Bayer Zsoltot"

 http://www.youtube.com/watch?v=k5_43xTrG0w http://vastagbor.blog.hu/2011/01/20/meggyes_es_bayer_kozpenzbol_maganvadas_ugyvedi_koltseg http://mindennapi.hu/cikk/tarsadalom/esztergom-kozpenzbol-perlik-az-ujsagirokat/2011-01-21/1253 https://www.facebook.com/video/video.php?v=204610062882354 

Akkor ez is igaz…

Bikini zenekar mindig megjelent, ha Meggyes el akart adni valamit: emlékezzünk ugye a Meggyes melletti szimpátia tüntetésre? Akkor ki volt a fellépő zenekar szintén? Nem a Bikini? A különböző Fidesz rendezvényekbe csomagolt erőlködésük maga volt az átlátható bunda. Ha Esztergom ételét keresték, ha méregdrága borokkal itatták a királyvárosiakat: mindennek politikai felhangja volt. Mindegyik rendezvényen Völner Pál, a Fidesz országgyűlési képviselőjelöltje vállalt valamilyen szerepet. 

Ne mondja senki, hogy tévedek, amikor Zoltai Dániel - Pál György barátai a szakács zsűriző séfek, Völner Pál pedig a díjátadó. Bizony, a zsűrivel ott sétált P. Gy, és Z. D., (Fidesz) ott borozgattak… (http://izekkorokhangulatok.hu/hirek_mag.html itt szerepel Völner, mint zsűri…akkor sajnos mégis van ebben kőkemény politika…)

 Van politikai felhangja ez után, vagy tényleg én vagyok a „fasz”? Meg is jutalmazták egymást, kihozták szeptember 6-án, hogy Esztergom étele: Mátyás király kedvence. http://www.hidlap.hu/news/view/elkeszult-esztergom-etele-fotogaleria Én itt egy tévedést elkövettem, ezért elnézést kérek! Nem írtam le az ételnek - amely. biztos vagyok benne, hogy a legfinomabb volt - a teljes nevét. Az elnevezésével, történetével volt bajom, nem az ízével és készítőivel. De a szervezőkkel, a pártatlanságukkal és hozzáértésükkel igen. Ezt következetesen fenntartom! A saját reklám, valahol provokáció volt, azért Esztergom ilyen város lett, erről szólt ez az írás. De nem én tettem ilyen gyanakvóvá, beteggé! Talán szerencsésebb lett volna sok mindent máshogy csinálni, pl. kihagyni a politikát! Ez a jövőre jó tanács! 

Üdvözlettel: 

Kovács Géza 

2014. január 24.

Esztergom, ne hagyd magad!

Négyévente, ahogy jönnek az országgyűlési választások, valahogy mindig szembekerülök a hatalomban lévőkkel, és azokkal, akik oda igyekeznek. 

A napokban rám ugrottak a magukat párt-baloldalinak hirdetők, aztán a jobboldaliak. Vagy fordítva volt? Már magam sem tudom. Semmi komoly bajuk nem volt szerintem, csak ilyenkor már nem szabad olyan dolgokról beszélni, ami érzékenyen érinti őket. Meg szeretnék mondani, miképpen gondolkodjak, mit írjak, mondjak! 

Esztergom zsíros falat, amire kivetették a hálójukat, újra jönni szeretnének, rég volt 2010 és előtte, amikor 11 évig szabadon rabolhattak! Ez nem fog menni, ahogy az én be- és megtörésem sem! Ez egyetlen rendszernek, egyetlen párt senkiházi alakultnak, de még Meggyes Tamásnak sem sikerült! Senkinek nem vagyok csicskása, sok gumigerincű emberrel szemben én nem függők sem politikailag, sem gazdaságilag senkitől! Ráadásul félsz sincs bennem, vaj a fülem mögött főleg nincs, így szabadon rajzolhatom Esztergom céltáblájára azokat, akik azt gondolják: most újra lenyúlják! … 

Nem tartozom a pártokhoz, kiskirályokhoz, hiába voltam feltüntetve anno városi hálózati térképen tévesen. Meggyőződésem van, sziklaszilárd, és minél jobban rugdosnak, annál jobban acéloznak engem. Hát akkor gyerünk hölgyeim, uraim, de akkor is kimondom: ESZTERGOMBAN 2010-ben az erkölcs és a gerinc legyőzte a gazdasági és politikai fertőt, de 2014-ben szintén ez lesz a kérdés! Ne üljünk fel 1-2 csili-vili szobortendernek, pár pályázatnak, legyünk következetesek! 

Vigyük végig, amit elkezdtük! Nézzünk körül: ezek nem változtak, ugyanúgy Meggyes emberei, ráadásul a módszereik is a régiek! 

Aki mást mond, az félrevezetett vagy hazudik! Esztergom, ne hagyd magad… 

Kovács Géza 

2014. január 23.

Egyszer majd

Egyszer majd, újra zöldellni fog Magyarország! Nem lesz mindenhol sötétség, és a fény oly erővel hatol be a Kárpát-medencébe, mint mindig. A tisztító reménysugárnak fentről és talán a tisztuló agyakból kell érkezniük! 

Napsütés, virágillat, mézzel folyó boldogság. Amikor a napi problémák életünkben nem olyan erővel lesznek jelen, mint most. Nem lesz Orbán, Mesterházy, Vona, Gyurcsány, stb., és nem lesznek megélhetési senkiháziak, élősködő hazug pártok, akik 25 év alatt ide juttatták az országunkat! 

Egyszer majd minden más lesz. Táncolni fog a kék hullám folyóinkon, öröm lesz fogócskázni a lepkékkel teli réten. Halak a vizekben bőséggel lesznek, gombák az erdőben, réten teremni fognak kosár számra, madarak énekétől lesz hangos életünk. Látjuk és meghalljuk újra a szépet! 

Mielőtt túl nyálassá válna írásom abbahagyom. De azért a következőben tényleg bízok: 

Egyszer majd, megfogjuk egymás kezét, szeretteinket tényleg szeretni fogjuk, és ökölbe szorult arcunk mosolyt áraszt. Minden percben. Hiszem, hogy így lesz. Egyszer majd jó lesz élni, ezért kell túlélnünk mindent! Nem adhatjuk fel a küzdelmet. Győzedelmeskedni kell a jónak a gonosz felett! Egyszer majd célba érünk és örömmel fogjuk megélni a holnapot. Egyszer majd… Higgyünk benne!

Kovács Géza 2014. január 22.

Ízek, korok, bundák

Nemrég nagy vihart kavart a Széchenyi téri bódék ügye. Átlátszó volt az adventi vásár körüli politikai műbalhé, de a megrendelőnek és a publikumnak cirkusz kell. Ezt szokta meg Meggyestől  - meg a Bikinit és Bayer Zsoltot. A különböző Fidesz rendezvénybe csomagolt erőlködésük maga volt az átlátható bunda. Ha Esztergom ételét keresték, ha méregdrága borokkal itatták a királyvárosiakat: mindennek politikai felhangja volt. Ne mondja senki, hogy tévedek, amikor Zoltai Dániel - Pál György barátai a szakács zsűriző séfek, Völner Pál pedig a díjátadó. Meg is jutalmazták egymást, kihozták szeptember 6-án, hogy Esztergom étele: Mátyás király kedvence.

Renoncot (csalást) kiáltok, Esztergom étele nem lehet ilyen elnevezéssel semmilyen gasztronómiai gyöngyszem, mert Esztergom nem Mátyás városa. Elárulom, az Visegrád és Buda, ezek Hunyadi Mátyáséi, Esztergom Aragóniai Beatrix kedvence volt. Még erre sem figyeltek az eredményhirdetés előtt győzelmüket ismerők. Csoda ezek után, hogy jobb és valódi Esztergomi ételek labdába sem rúgtak?

A győzelmet vagy elismerést érdemlő, szakmailag érdemes valódi esztergomi étel:

A TÁRKONYOS LIMONYÁS ESZTERGOMI LIBÁDA TÚRÓGOMBÓCCAL

”Jó uram kóstold meg szárnyasnak-vadnak levét Marhának sertésnek legjobbik részét s ha nem volt jó étked s italod Szakácsom fejét porba hullatom Jer hát s ha okoztunk neked egy csodás estét Ennek hírét hintsd a világba szét” Hozzávalók: 1 Esztergom környéki fiatal liba, libazsír, sárgarépa, zöldség, petrezselyem, zöldbab, hagyma, királyi tejföl, túró, búzadara, tojás, lemonya (citrom), tárkony, lestyán, gyömbér, egész fekete bors, zeller, zeller zöld, só. Az ételek jellegzetes megjelenési formái: Áldos: A magyarság ősi áldozati étele. A „feláldozott” állat apróra vágott húsából készült, zöldségek, friss fűszerkeverék (például gyömbér, fahéj és szerecsendió) hozzáadásával. Szokás megkülönböztetni rövidlevű és hosszúlevű áldosokat (azaz pörkölteket és leveseket). Ahogyan eleink készítették: végy egy üstöt, töltsd azt meg friss vízzel, vess bele apróra vágott vöröshagymát, s forrald fel. Mikor lobog, vesd belé a húst, majd később a zöldségeket, fűszereket. Ezért az áldos alapanyagait mindig szabadtűzön, vízzel telt bográcsban főzték össze (víz, tűz, föld, fém, levegő, fa). Harmóniát kívántak létrehozni az állat- és növényvilág között (a feláldozott állat apróra vágott húsa és összevágott növények) és az égi (virágok) a földi (földön lévő növények, például gabona vagy káposzta) és a földalatti világ (például hagyma, só, föld alatt kifejlődő gyökeres zöldségek) termékei között. Az áldos tehát egy hosszú lére eresztett leveses jellegű ételt jelentett, melyet minden sűrítés, zsír és olaj hozzáadása nélkül készült el.” Az ősi magyar ételkultúra az életfa szimbólumrendszerében és az öt elem (tűz, víz, a föld, fa, fém) tiszteletén alapult. Ezért az ételek a földön álló, bronzból vagy vasból készített fémüstben főttek, válogatott fahasábokból rakott tűzön, víz felhasználásával. A világfa hármas jelképrendszere az ételek alapanyagaiban fejeződött ki: az égi világot a fán termett gyümölcsök (szőlő és alma), levelek, virágok és a méz; a földi világot a föláldozott állat és a földön összegyűjtött növények és fűszerfüvek (a tárkony és a borsfű); a földalatti világot a földben megtermett gyökerek, gumók és hagymák jelenítették meg. Az ételeket az ún. „öt íz harmóniája” tette teljessé – az édes, a savanyú, a sós és keserű mellett az erőset is külön íznek fogták fel, akárcsak a mai belső-ázsiai népek. Ételünk a XVI.-XVII. Századra jellemző és nem véletlenül készül libából. Királyi és egyházi háziszárnyas tenyészetek szép számmal voltak Esztergom környékén. A tárkonyt a X.-XI. században hoztuk be, környékünkön sokan termesztik a mai napig. Csak olyan anyagokat használtunk fel TÁRKONYOS LIMONYÁS ESZTERGOMI LIBÁDA TÚRÓGOMBÓCUNKHOZ, amit a XVII. Században, a polgárosodó, esztergomi családokban is használni tudtak. Korhű az ételünk, amely a magyar étkezés íratlan törvénye-az életfa kiteljesedése-előtt tiszteleg. A savanykás levesünk a középkor hírmondója, elkészítése egyelőre a múlt titkába burkolódzik.

Jó étvágyat! Egészségükre!

Tudom, hogy nem nyert ez az étel, ennek is én vagyok az oka, valóban mindenről én tehetek. Benne voltam a készítő csapatban…

Kovács Géza

2014. január 20.

Fent vagy lent

Lebegni föld és ég között, ott, középen, az a kifizetődő. Abból nem lehet baj soha, ott nem fáj semmi, túl élsz mindent könnyedén. De ez nem az élet. Az szerintem csak vegetálás. Vagy szívvel élsz, vagy minek? Az élet hihetetlen lendület, maga az abszolút mozgás. Csak a változás állandó, csupán a változás nem változik soha. Az élet rejtély, amely arra vár, hogy megéld, szeresd és megtapasztald. Lelkednek szárnyalva kell keresni a kapcsolódást, a szeretetet.

Helyeden vagy mennyben fent, ha valami miatt nem sikerül, az maga a pokol. Akkor álmodod, hogy sírsz, és tényleg: miközben alszol, vigasztalhatatlanul zokogsz. Erre ébredsz - már amikor tudsz aludni. Van, mikor félreértés miatt indulsz meg a lejtőn, és minél jobban akarod rendbe hozni végzetes hibádat, annál kevésbé sikerülhet, Isten nélkül biztos nem. Lelked feltétlen adásával még több kárt okozol.

Nem csupán egy test vagyok, amelybe beköltözött egy lélek, hanem egy lélek vagyok, amely most ebbe a testbe költözött.

Amikor eljutsz idáig, szíved annyira megtelik szeretettel, hiszel benne, hogy majd valamilyen inkarnáció révén, odaát, lent vagy fent, más korban sikerülni fog, ami itt - ebben az életben - nem adatott meg.

…

Úgy érzem, itt az ideje ideje, hogy elolvassam Pistis Sophia Evangéliumát.

…

Kovács Géza

Kálmán Sándornak

Kálmán Sándor (Fidesz)! 

Esztergomnak - maguknak köszönhetően – a rögbin kívül nincs egyetlen komoly versenysportja sem! Talán mikor e sorokat olvasod, mi már bőszen tologatjuk a sakkbábukat Tatán a megyei másodvonalban. Első táblán személyem, aztán mögöttem gyerekeink, akik holnap történelmet írnak, mert az összes együttvéve nincs 30 éves, mégis elszántabban küzdenek bármely felnőttnél. 

 A GRANCAFÉ-nak köszönhetjük, hogy egyáltalán versenyezni tudunk, mert a benzin-, a nevezési-, a szövetségi- illetve a járulékos díjak, szponzor és önkormányzati támogatás nélkül a földi halandónak előteremthetetlenek. 

Örömmel látom, hogy az Esztergom Városi Önkormányzat képviselő-testületének soron következő ülésén (2014. január 23-án (csütörtökön) 17 órakor a Városháza nagytermében) a következőről is tájékoztatást kapunk: Esztergom Város Önkormányzata Képviselő-testületének Kulturális és Sport Bizottsága 2014. évi munkaterve. Előterjesztő: Kálmán Sándor, a Kulturális és Sport Bizottság elnöke. 

Felszisszennek. Alig várom. Azt is, hogy Kálmán Sándor menjen, hiszen már akkor ő volt a sportbizottság elnöke, amikor az NB II-es sakkcsapatot - politikai okok miatt - kicsinálták. Több támogatási szerződést visszavontak, nem fizettek ki! Az érvényes önkormányzati szerződésben az szerepelt, hogy 8 napon belül az Esztergomi Sakk Club számlájára érkezik az a összeg, aminek segítségével, szerény körülmények között, de végig tudtuk volna játszani a bajnokságot. Ez a 19/2009. (V.11.) KSB határozat végrehajtása.

Példátlan módon a szerződést politikai okok miatt nem teljesítette az önkormányzat, sőt november 16-án KSB határozatban visszavonta a 150 ezer Ft-os támogatásunkat, majd a 789/2009. (XII.10.) önkormányzati rendeletben a 199.769 Ft megnyert támogatást is. Nagyjából 349. 769 Ft-ot tartott vissza az NB II-ben szereplő egyesülettől Meggyes utasítására Kálmán Sándor. 

http://www.szeretgom.hu/content/61101-meggyes-miatt-eltiltottak-az-esztergomi-sakk-clubot 

Miközben várom, hogy bocsánatot kérjen az új Fidesz = Szövetség Esztergomért az 1924-ben alakult Esztergomi Sakk Clubtól, várom az egyesület rehabilitációját és az egyesület anyagi és erkölcsi kárpótlást! Kálmán Sándornak meg végre csomagolnia kell. Az ideje lejárt, 2014-et írunk!

Kovács Géza 

2014. január 19.

Esztergomi időutazás

"Az első szent király itt született, s azóta szent város ez: szent és gyámoltalan. Paphercegek, néha paraszti, néha királyi vér, akkomodálta vén csuzos lába alá, faragott tarka zsámolyul." (Babits Mihály)

Hajnalban nem kell órának keltenie, hogy felébredjek. A rossz alvások idejét élem, nem vagyok jól, nem találom a helyem. Lehetnék ezekben a napokban Londonban, de fájdalmas gondolatban időt utazni, mely megmérgezi a jelent. Így sportcipő, melegítő 4 órakor és nem a Wembley-t futom körbe szombaton, hanem Esztergomban köszönt a reggel. 

Fáj nagyon, nem csak belül, de a lábam is, szalagsérülésem még mindig megkeseríti életem, de legalább most már tudok futni. Ebben a sötét időben legalább nem röhög rajtam senki, de ezzel is úgy vagyok, nevessetek, hisz tudom, csak az a lényeg: a végén ki nevet. … 

Kovácsi lakótelep felől a város kora hajnalban is szerethető, mintha tavasz lenne. Madárcsicsergős tavaszi feelinget egyelőre nem zavarják a helyijáratok, a városrész teljesen kihalt. Ady Endre utca, kisutcák a Kossuth Lajos útra majd a Széchenyi tér. Óh, innen kifutnék csak vigyáznom kell, ki ne forduljon a bokám, a méregdrága mexikói kövek nem biztonságosak. 

A Lőrinc utca sarkán fújok egyet, Babitsra gondolok és a Simor János utcai piac felé veszem az irányt, ahol már kezdődik az élet. Rendben lehetne ez az utca is magánpénzből, ha lett volna valós piacpályáztatás, és érdeke-akarata lett volna a múltban leragadt megélhetési képviselőknek a szép és a jó. 

Szemem előtt a régi Esztergom. Mennyivel jobb lett volna akkor élni. Legszívesebben időt utaznék, és mindegy, hogy milyen korba, de ebből a hazug, szeretet nélküli, gonosz, embertelenből távoznék. Hátha ott jobb lenne, és lenne esélyem bármire. 

Fáradt vagyok, belefáradt, de összeszorított fogakkal gyorsítom a tempót. A rám váró forró zuhanyra és a múltra gondolok időt utazva. Érzem, van bennem még erő, még akkor is, ha a lelkem meghalt. Megölték utolsó darabját, még akkor is, ha nem akarták. A rám ömlő zuhatag még egyszer eszembe juttatja Török Sophie kedvesének sorait: 

"Jobb játék volt ez, nem ártott senkinek! S talán nem árt e vers sem! Bárcsak játszanánk örökké, mint e gyermekek, kik ostort kötöznek odalenn magukból, kéz a kézbe fogózva, és egymást lendítve diadallal!"

Kovács Géza 

2014. január 18.

On the bus - Buszon

Gyermekkoromban volt egy mulatságos vígjáték, igazi szigetországi komédia: a Buszon. A sorozatban Stan Butler angol buszsofőr életét követhettük nyomon az emeletes járművén, megismerhettük családját, munkahelyét és természetesen az agyament munkatársait is. A film humorosan mutatta be egy átlagos brit buszsofőr mindennapjait. 

Talán az idősebbek értik, hogy miért ez a komédia jutott eszembe Esztergom fő problémájáról, a helyijárat kontra helyijárat ügyről. Állítólag mindenki vádaskodva hazudik és igazat mond, de a tényleges lényegről senki nem beszél: Esztergomban a helyijárat azért állt le, mert nem fizették Meggyes Tamásék! Szándékosan! 

Talán mostanában a semmiért-nem-hibás Bejó is tudja, hogy saját közlekedési vállalatot akart a gigaálmodó, meg is volt alakítva erre a célra a házi kft. Így tehát felhalmozták az adósságot: a Vértes Volánhoz a Fidesz frakció miatt nem jutott el a befolyt pénz. 

Vagyis: a Fidesz hathatós közreműködésének köszönhetően állt le a városi tömegközlekedés. Nem csoda, hogy valamit tennének, hisz jön a választás. Megmagyarázni nem tudja az önkormányzati többség, hogy hol voltak az elmúlt években, de erre a kérdésre a nemrég még Meggyessel és a Fidesszel szemben álló Bejó ma már nem is keresi a választ. 

Az észszerű helyijárat közlekedésért lobbizó Tétényi ellenség, de haver az a Zoltai Dániel, aki mindent megtett azért, hogy nem olcsó, fizetős közlekedés legyen Esztergomban - a Magvető szobor környékén is. A Steindl frakció a testületi ülésen még a Tesco busz létét, érdekét is kóstolgatta, hiszen az ingyenesség erős konkurencia. 

Mert ne feledjük: miközben kampányolnak eszeveszetten a helyijárattal, ez valahol kőkemény üzlet is, a városi közvilágítással egyetemben. Mert nem arról szól ez a történet, hogy fizetni nem akar a független polgármester, egyszerűen csak nem annyit, amennyi már tényleg irreális.

Kovács Géza 

2014. január 17.

Esztergomban ÍGY Völner (Fidesz) nyert!

Nem tudom ki az, aki emlékszik arra, hogy a 2012. márciusi helyi népszavazás előtt két héttel nyomtatásban megjelentettem, hogy az elhibázott népszavazási hercehurca - amely csak bebetonozza 2014-ig a Meggyes-Steindl frakciót - eredménytelen lesz, mert 38%-os részvétel várható? Ezt február vége felé írtam le, a kiadványom 2012. március 11-én jelent meg, és 2012. március 25-én 38%-os (!) lett az érvénytelen népszavazás Esztergomban. 11 kérdéssel (agyrém) valóban legalizálták a kampányt elcseszők a további, intézményesített tolvajlást. 

Nem Houdini féle trükk volt ez, csak beleérző képesség és higgadt tisztánlátás, ami jelenleg hiányzik Esztergomból. A hívőtagozatosság, a belterjes párt-szektásódás elhomályosítja a gondolatokat, és árokásóvá teszi a részakarat felkent képviselőit. Azért tudom, mert én is ilyen voltam. 

Aztán benőtt a fejem lágya, sokat tanultam, és tovább láttam az oromnál, 2004-től elkezdtem teljesben, egészben gondolkodni. 

A választás kérdése nem vagy-vagy, hanem és-és! Nem kell, és nem szabad beleesni a megélhetési pártvezetők által megásandó árkokba, mert ott nincs esély a győzelemre. 

Esztergomban a baloldali összefogás jelöltjét, a Gyurcsány-párt, a DK adhatja. Jelöltjeik „jobbnál-jobbak”... Egyesek azt hihetik, hogy ez még nyitott kérdés. Én tudom, hogy ez nem így van, de azért senkit nem szeretnék idő előtt elkeseríteni. 

Bevallom, Gyurcsánnyal sem egyeztettem csőszkunyhóban, még akkor sem, ha a Hídlapban majd ezt írja jó pénzért Bayer Zsolt. Az egyik DK jelölt Kalocsán született és Bajóton él, biztos nagyon rendes ember, de nem ismeri senki. Illetve ez persze nem igaz, mert lehet, hogy Bajóton népszerű.

 

Itt már komoly bajok vannak, mert nem hogy az esztergomi templomba járó keresztény lokálpatrióta, de még a nyergesi sem szavaz a bajótira. A fizimiska meg valljuk be, nem megnyerő. 

Lépjünk tovább. Itt van a TV2-n csak normális, jóhírű nőgyógyászként aposztrofált másik lehetséges jelölt. A kinézet kultúremberé, sőt szerintem egy kicsit nyálas is. Nekem a DK elnöke által megfogalmazottakkal van problémám. Én úgy emlékszem, a népnemzeti jobboldalon állt a jelölt, aztán a nemzeti radikálison, majd polgári körösként Meggyes oldalán aztán  vele szemben, egyszóval mintha lett volna egy kis kanyar a politikai pályafutásában. 

A probléma ezzel a baloldali összefogással, hogy nekik egy független jelöltet kellett volna támogatni. Az esztergomi nem olyan körzet, mint a másik 105. Nem én mondtam, de tényleg így van: Esztergom a mintaváros.

Ha itt egy - se nem jobb-, se nem baloldali - összefogással meg tudjuk verni a Fideszt, akkor a következő választáson meg lett volna a recept a győzelemre. De így Waterloo lesz, Völner Pál (Fidesz) úgy nyer(t), hogy meg sem kellett izzadnia a győzelemért.

Már így, most eldőlt…

Kovács Géza 2014. január 16.

Pitypang a szélben

Mikor rájössz, hogy neked is fáj, ami másnak, és jobban, mint másnak, akkor leszel Ember.

Nagybetűvel.

Eddig kell eljutni.

Ha nemcsak a napsütés boldogít, az árnyékot is észreveszed és keresed, a pitypangok növését értékeled, méhek, darazsak zümmögése leköt, jó úton jársz.

Élvezed és értelmezed az életet. Mindennek megvan az oka.

Életünk sokszínű, felfoghatatlan szédület.

Minél több színt látsz és értesz, annál bölcsebb vagy.

Soha nem akart benőni a fejem lágya. Nagy, rossz gyermek voltam sokáig, mert azt hittem az élet örökre tart.

Nem tévedtem, de nem becsültem.

Akik elmentek, azok is köztünk vannak. A szeretet hidat épít következő életünkkel.

Átjárunk gondolatban.

Ezért már nem félek, a haláltól sem.

Két kézzel ragaszkodtam az élethez és a kézzel fogható élvezetekhez, mert önző voltam. Mint a többség.

Jobb a szélcsendben. A pitypangnak sem kell ilyenkor félnie, hogy elveszti magjait.

De, ha jön a szélvihar, akkor sincs baj. Ma már tudom.

Újjászületik és betölti a mezőt.

Újra és újra.

Tovább élünk.

Mindörökre.

Kinek köszönhető az ingyen busz és kinek a fizetős?

Hírlik, hogy lesz helyijárat. Ez nagyszerű dolog, végre elindulnak a buszok arra, ahol csak gyalogolnak az esztergomi emberek. 

A járatok újra behálózzák az 1-es, 6-os, 7-es, 3-as, 4-es , 5-ös helyijárat vonalát, a menetrend sűrűbb lesz, mint a londoni metróé, lesz tűzijáték, ünneplés, Völner Pál infrastruktúráért felelős államtitkár sörös hordót fog gurítani az új járatok előtt, szűz Fidelitasosok ártatlanságuk elvesztésére gondolnak ezen a jeles napon. Mindenki készülődik, talán fellép a Bikini is. 

De van ezzel egy kis látványpolitizálással egy kis bibi - épp úgy, mint az elhibázott intermodális csomóponttal. Csak három útvonal lesz, amely ugyanaz, amelyen a Tesco-busz járt, ráadásul a Vértes Volán a város pénzén fizetős járatokat indít, melynek következménye, hogy megszűnik az ingyenes Tescos közlekedés! A járatok a kieső városrészeket NEM fogják behálózni, sem a 6-os, sem a 7-es, sem a 3-as, sem a 4-es vonalán nem járnak majd, de fizetni viszont - nem is keveset - kell! 

Ezt érte el a Völner Pált szolgáló fidesz frakció Esztergomban. Miközben az elfelejtett városrészek lakói, a kertvárosi, búbánati, szamárhegyi, pilisszentléleki, tabáni polgárok várhatnak tovább az üres buszmegállókban. 

Emlékeztetnék mindenkit: Meggyes Tamás fideszes frakciója halmozta fel az adósságot, Tétényi Évának és az alsóházának (amelynek tagja voltam) volt köszönhető, hogy legalább volt Tesco busz. Ezt onnan tudom, hogy én terjesztettem be, hogy keressük meg a multinacionális áruházakat, segítsék a városi közlekedést. A Tescon felül még Aldi és Lidl ingyenes járatról is volt szó. A javaslatot Tétényi Éva befogadta, és azonnal cselekedet! Talán mégsem én tehetek mindenről? 

Kovács Géza

2014. január 15.

Miért gondolom, hogy ez is mutyi?

Gyógy- és wellnes szállodát terveznek Esztergomban - repítette világgá a média. A négycsillagos gyógy- és wellness szállodát a Med Hotel Egom Kft. alakítja ki. A társaság az 1,2 milliárd forintosra tervezett beruházás 73 százalékát elnyerte egy uniós pályázaton. A létesítmény megnyitását a következő év elejére tervezik. 

Az elképzelések szerint a négycsillagos gyógy- és wellness szálloda az épület 3. és 4. szintjén, az orvosi területtől elkülönítve működik majd 23 szobával. 

A legnagyobb nyertes pályázat kedvezményezettje az EGOM MEDHOTEL Kft. Az esztergomi cég másfél milliárd forintos beruházásához nyert 871 millió forintot. Terveik szerint nyugat-európai pácienseknek kívánnak egészségügyi szakellátást biztosítani Esztergomban, ezzel létrehozva húsz munkahelyet. A projektleírás így ír a tervezett beruházásról: 

"Cél: A pályázati célokkal egyezően, az EGOM Medhotel**** létrehozása, kiemelkedően magas színvonalú egészségügyi-turisztikai szolgáltatásokat, programcsomagokat kínálva: folyamatos benntartózkodás mellett végzett terápiás-, rehabilitációs célú beavatkozások (onkológiai-, neurológiai-, mozgásszervi rehabilitáció, biológiai terápia), egynapos sebészet, (ortopédia, sebészet, plasztika), járóbeteg szakellátás, valamint az ezekhez kapcsolódó, állapotfelméréshez, prevencióhoz szükséges kezelések."

Célcsoport:14-80 év közötti, fizetőképes, elsősorban osztrák és szlovák, másodsorban nyugat-európai és magyar páciensek. Fő motivációjuk kedvezőbb áron, mint saját országukban, magas minőségű ellátásban, valamint azonnali hozzáféréssel (várólista nélkül) kezelésben részesülni.

Eredmény: Új munkahelyek száma:20 fő, ebből nő: 10 fő. Vendégéjszakák száma 2017-ben: 6540. Szálláshely kapacitás kihasználtsága 2017-ben: 56%. Támogatott szállásférőhelyek száma: 32, új szolgáltatások száma: 21 db. 

 Gyönyörú - mondhatnánk: 20 új munkahely, dől a lé Esztergomba, jönnek a pénzes beteg turisták. De álljunk meg egy pillanatra! Biztos, hogy Esztergomnak jó ez? 

Ja, ha nem biztos, akkor nem lehet, hogy egy párt politikus elvtárs biznisze ez is, aki pár év múlva ingyen fogja megkaparintani az ingatlant, amit most alakítgatnak ki, pályázati és tőlünk elvont pénzekből? Lehet tapsolni, örömködni, megint dübörög a gazdaság, fejlődünk, Esztergom megint „gazdagszik”, de inkább EU-s pénzekkel nem az esztergomi (magyar állampolgárok) orvosi ellátását kellett volna segíteni? Építménnyel, berendezéssel, műszerrel? 

Tudom, megint hülye vagyok, aki mindenről tehet. De fáj, hogy a magyar 95%-a nem is álmodhat hasonlóról! Elnézést is kérek, hogy megosztottam gondolataimat! 

Kovács Géza 

2014. január 14.

Esztergomi kocsmaarcok

Esztergom, az „ezer” kocsma városa. Tudom, erről is én tehetek, de azt gondolom, ez a többség számára nem negatívum. Mert a város több mint fele bizony jár ilyen táncos műintézményekbe, még az is, aki sznob fafejűségből ezt tagadja. Olyan alakok, karakterek élik mindennapjaikat a pultok árnyékában, amilyeneket Rejtő Jenő sem tudott volna még megálmodni sem. 

Igazi őstehetségek: akrobaták, tűz- és beszédzsonglőrök, világcsúcsjavítók, távívók spontán gondoskodnak igényes szórakoztatásunkról. Szeretem a kocsmákat és a benne élő kocsmaarcokat. Ha valami történik Esztergomban, tőlük tudhatod meg legelőször, de azért sokszor kell kódfejtő ahhoz, hogy megértsd miről van szó. 

A szövevényes hírdzsungelűkből szelektálni meg főképp tudni kell, mert a vágyaik néha a valósággal keverednek. Olyanok kocsmaarcaink, mint a magyar média. Találsz hajléktalan hippit három diplomával - igaz, mikor többet ivott a kelleténél, nem teljesen érted borgőzős szavait, de vágyálmairól, Keroucakról- Jackről és Janról is ugyanúgy tudsz beszélgetni vele, mint a XVIII. századi másodvonalbeli magyar irodalomról. Persze csak akkor, ha érdekel, és nem csak az, hogy ki-mit lopott a városunkban? 

A kocsmákban zseniket mindig találhatsz, akik mindenhez profin értenek, csak az élethez amatőrök. Észrevettem, a sok ital monotonná teszi többségüknél a beszédet: a postás az illetményüket a pulthoz hozza. Hangsúlyozni képtelenség - ez az első lépés, majd a következő stádiumban hirtelen évszakváltás. Rövidnadrágban és strandpapucsban lenni, miközben kint havazik, és "különben is melyik évben járunk" - kategória a lejtő alja. 

Mikor olyanokkal találkozik az ember, lásd. szombaton, aki nem tud magából többet nyújtani annál, mint ami, az igazán szívet melengető, őszinte jelenség. Itt aztán eltűnik külcsín és a belbecs, nincs színház, és így válik egyenarcú pislogni képtelen hajadonoknál piros betűs ünnepé a Karácsony. 

A mai esztergomi kocsmák mellett még léteznének azok, amelyek régen volta: az lenne a királyvárosi Kánaán. Fekete-fehér álmaink színesednének Esztergomban és feltámadhatnának velük együtt azok az alakok is, akik már nincsenek köztünk. 

Hiányoznak.

Kovács Géza 2014. január 13.

Esztergomban jó dolgok is történnek

 Kiállítás és étterem nyitó

Pénteken nyílt az Esztergomi Vármúzeum rondellájának galériájában az Andráskó István emlék- kiállítás. 

Andráskó István, festő, grafikus, 1930-ban született Budapesten, Esztergomban hunyt el 2013-ban. Autodidakta művész, szabadiskolákban tanult. Mesterei: Kurucz D. István, Szentgyörgyi Kornél. 1952 óta Esztergomban él. 1973-ban elnyerte az Esztergomért Emlékérmet, 1976-ban Komárom megye alkotói ösztöndíját. Nívódíjat kapott 1978-ban és 1986-ban a tatai Tavaszi Tárlaton. 1955 óta kiállító művész, Esztergomban és környékén rendszeresen bemutatta műveit. Egyéni kiállítása volt 1988-ban és 1990-ben Szombathelyen. Művei láthatók a Magyar Nemzeti Galéria, az esztergomi Balassa Múzeum és a tatai Kuny Domokos Múzeum gyűjteményeiben. A kiállítás január 14-től- január 30-ig látogatható a Szent István tér 1. szám alatt,  10 és 16 óra között.

999 Ft-ért korlátlan fogyasztás a Kucklander Étteremben

Ilyen sem volt még városunkban! Január 13-án a Szent Tamás út 1. szám alatt megnyílik Esztergom új étterme. Az étkeztetést svédasztalos A’la carte rendszerben folyik majd, a heti kínálat ínycsiklandozó. Levesek: Csontleves, Tárkonyos raguleves, Csülkös Babgulyás

Főételek: Chilis csirkeszárny, Sertéspörkölt, Pacal pörkölt, Stefánia vagdalt

Desszert: Somlói galuska, Mákos guba, Vanília sodó, Gesztenye püré

Főzelékek, Köretek Saláta bár. Az étterem 11-16 óra között mindenkit vár január 13-ától. Még mondja valaki, hogy Esztergomban csak rossz dolgok történnek, és mindenről én tehetek.

Kovács Géza 2014. január 13.

Mézes málna

Mai esztergomi tapasztalat: rájöttem, a tea, unikum és bacardi után, hogy Esztergom itala a mézes málnapálinka, ami kurva finom. Megittunk belőle egy nyertes tippmix-nyit, de legalább győzött a Manchester United, ami feltöltötte a zsebünkből a mézes málna kieső hiányát. 

Közben néztem az esztergomi fiatalok optimista és értelmes pofáját. Rájöttem: ez inkább hó végi, mint hó eleji ábrázat: olyan keserű hányásszerű. 

Zöldgyík, Deja vu, Zaki, Kaleidoszkóp, Online, Zaki, Deja vu … Ittatok már ennyit alvás helyett? Nekem is fárasztó, de értetek - Bejó helyett - bármire képes vagyok. Ráadásul - mert nem a rendszer része vagyok - mindenről én tehetek! 

Megmondom őszintén, néha letolhattátok volna undorító pofátokat a pulthoz, mikor fizetnünk kellett. Nem könyv, nem Zsenti, és nem is sakk, ígéret ellenére ez maga a látlelet, hogy miképpen viselkedtek Ti. 

Rájöttem: ez a Ti világotok. A mézes málna oly szeretettel és finomsággal töltötte el a szívemet, hogy legszívesebben keblemre öleltelek volna benneteket. De Ti esztergomiak még mindig alszotok és azt gondoljátok, mindenről csak én tehetek.

Kovács Géza

2014. január 12

A Király új ruhája

Sakkversenyre szerettem volna eljutni Almásfüzitőre, de úgy döntöttem, ezt most inkább kihagyom. Gondolataim összekuszálódva. Felteszem magamnak a kérdést újra és újra: előre vagy hátra?

Jó kérdés ez szombaton hajnalban, örült zenék hallgatása közben. Az álmos lakótelepen jeget kaparnak az aludni vagy munkába igyekvők. Nekem van csak melegem. Nem érzékelem a hideget - sőt, szinte semmit. 

Külső cenzoraim tompultak, érzéketlenné váltak, csak belül jelzi valami: önmagába ömlő folyó, a forráshoz érkeztem. Tudom, Kötelező Közhely, de ez van. 

Mikor belül is tudod, hogy összedőlt a királyi vár, ennek ellenére mész, folytatni akarod a munkád: foltozni a látható, megtépődött királyi gúnyát. Nincsen rosszabb. Megállni kellene, megpihenni, a tűt zsebembe rejteni, leporolni a saját ruhámat és csak azzal foglalkozni. De még nincs erőm rá. 

Mást diktál a szívem, mint az eszem. Jó volna tudomásul venni, hogy mindegy mi történt, a Király új ruhájához nekem nincs már semmi közöm. Sem most, sem a jövőben, hogy meztelen a király, már nem az én gondom.

Emlékképek jönnek, eszembe jut, hátha…de tudom, nem én vagyok a Király új ruhája.

Kovács Géza 2014. január 11.

Nincs térerő

Holnap és tegnap is katasztrófa, ezt érzem legbelül. Pénteki természetes érzés, elvégre magyar vagyok, Istenadta.

Nézem a kezem, mit hordok magamon, és keresem, hol nincs térerő, hol nem találnak rám. Mikor rám köszönnek, hogy „ Szia Zoli”, érzem a „celebesztikus” kisugárzásom. Mert ismer gyermekkorunk óta az agyát (és életét) el(sz)ívó bitangja - de keresztnevekkel bajban van, mint a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete. Természetesen, ilyenkor mosolyogva nem javítom a hibázót, de keressem azt a helyet, ahol a mobillomnak nincs vételkörzete.

Péntek délután van, és annyi félreértés bántja szívem, hogy azt elmondani sem lehet. Nincs kivel tisztázni. Napok óta vágyom arra, hogy csörögjön a telefonom, de most már azt kívánom, bár soha ne szólalna meg. Belefáradtam. Vesztettem. Ne legyen soha többet térerőm.

Üresség és csalódottság a szívemben, a Holdra váltanék csak oda szóló jegyet. A buckalakók talán csak úgy érthetnének, hogy nem értenek

„Nincs térerő

 Ne hívjon senki 

Nincs mit mondanom 

Egyforma hülyék 

Cirkálnak föl-alá 

Mindkét oldalon…” 

( Auróra)

Kovács Géza 2014. január 10.

Depiéntek

Hogy vártam mindig ezt a napot, még pár hete is: olyan volt, mint az ünnep. Ma meg? Úgy félek a hétvégéktől, mint az ünnepektől. Egyből eszembe jut életem legfeketébb Karácsonya és fájdalmas szilvesztere. A Révész Sanyi nélküli mű-Piramist is megutáltam, ne kérdezze senki, hogy miért.

Valahogy úgy vagyok, mint Danny Dyer a Futballfaktorban, mikor felteszi a kérdést: mit csinálhat az ember szombaton? 

Kiverheti a farkát a videóklippekre és kerülgetheti az asszonyt, aki már beletörődött a szexmentes házasságba, elköltheti a lóvéját kebabra, nyerőgépekre és lotyókra, de ki a fasznak kell ez?

Én inkább Tottenhamet választom. Imádom. E mellet meg nem jut más, csak a holt idény, ha meccs is van, max. Puskás Akadémia Felcsúton. Azért valljuk be, ez nem pálya. 

Marad depiénteken Esztergom, ahol a focicsapat jelenleg a béka segge alatt, bár hírlik, épül labdarúgó stadion nálunk is. Műfüves kellene, fedett, vagy 15ezres, hogy legyen 300 néző - jó esetben. 

De hétvégén teljesen másról szerettem volna írni. Mehetnék Andráskó István emlékkiállításra a Vármúzeum Rondellájába, aztán jöhet az igénytelenség: üres a város, nincs itt már szinte semmi. Alkohol és züllés: ez a menő, amit sokan választanak manapság. Ha már nincs mozi, színház, igényes koncert, kulturális esemény... 

Hát kérem én ebbe a piázós depiéntekbe belefáradtam, tv és számítógép előtt sem fecsérlem el az időmet. Marad az ábrándozás, könyv, a sakk és a Zsenti. Van egy Stinges számunk, és különben is, holnapra eszembe jutott még egy szöveg: 

Hiányzol! 

…

Kovács Géza 2014. január 10.

Csütörtöki "köd"

Misztikus pára szállt Esztergomra, a köd lassan ereszkedett a Duna felől a városra. Szentgyörgymező felől lágy, tavaszi szél simogatta arcom, tavaszi madárcsicsergés szépítette volna javíthatatlan pocsék hangulatom. A rossz, a homály nem kérdezett senkit arról, hogy meddig és mennyit szeretne látni?

A többség magára húzta a takaróját vagy átfordult a másik felére - egyszerűen nem akar tisztán látni. Elég az élethez a botorkálás. Menni a mindig vágyakozó érzékek, szerveik után: nekik ez az élet.

Nekem nem. Tudom, erről is én tehetek, ahogy mindenről. Mindenkit teljes szívemből szeretek, de bárgyú gyáva csordaszellem igazgat Esztergomban, a péniszirigyek száma pedig megszámolhatatlan.

„Ez igaz, benne volt a Tv-ben, megtörtént, megírta az újság”, hányszor hallottam. Aki meg felhívta a figyelmet-mint pl. én, aki természetesen mindenről tehet - hogy a média a manipuláló emberek világa is, ahol nagyon sokszor hazudnak párt, azaz részérdekből, ahogy mi emberek, egyből rossz lett! Erről is én tehetek, a mindenféle érdek nélküli szemhéjnyitogatás nem csak fárasztó, de visszaütő. Mindenki azt gondolja magáról, hogy Ő a legokosabb. Persze, azért mindig van kivétel, de arra meg haragudni kell irigységből, mert mindenről ő tehet. A politikai, gazdasági és mindenféle fölényt-hátrányt a "zemberek" könnyen elviselik, de a szellemi kisebbség, na az mindig frusztrálja őket. Egy életen át.

Ilyen csütörtökön szívekbe hatoló Stinges számot írtam a Zsentinek, Balambér dallamára, ezzel kívánok ködoszlató, szép napot:

„ Hajnalban kelt az óra 

Remény sincsen semmi jóra 

Ébren vagy és álmodol

 Kapcsolatról –családról 

Túlélted a tegnapot 

De nem várod a holnapot 

Óh nem 

Óh nem…”

Kovács Géza

2014. január 9.

Átkozott szerda

Hogyan ébredtem? Hogy aludtam? Voltak-e éjjel álmaim? Kit érdekel a mai világban? Szerintem senkit. Ennek ellenére az utókornak itt hagyom ezt a depis január reggeli szerda lenyomatát.

Átkozott napok múlnak-jönnek. Napok óta nem, vagy rosszul alszom, későn fekszek- vagy be sem csukom a szemem- az ébredés félálomból maga a pokol. Önmagamat becsapva purgatóriummá varázsoltam létemet. Az igazságtalanság úgy bántja a lelkem, majd belepusztulok, de nem tudok mit tenni, hiszen sokan úgy tartják: a világ kegyetlen, nem a jóról szól. 

Én ebben nem hiszek, vagyis nem akarok! Naiv szeretnék maradni, rossz nagygyerekként hinni abban, hogy számít még a varázs, az érzelem, a mindent elsöprő szeretet. Szívből szeretnék továbbra is lélegezni, nem tucatként fátyolos, hideg, számító tekintettel a nyájban állni.

A naptárra nézek: átkozott ez a szerdai esztergomi magyar reggel. Ha rosszul ébredtél, álmaid csalódást okoztak, vagy a lábkörmödet Te is bevágtad a küszöbbe fürdőszoba felé botorkálva, a hideg vagy forró víz kellemetlenséget okozott, jussak az eszedbe: erről is én tehetek.

Ez a valóság, Esztergom! Frusztrált, beteg város lettél, azzá tettek. Itt mindenért a másikat okoljuk, átkozottságunkban nem vetemedünk arra, hogy tükörbe nézzünk. Én belenéztem mélyen, ezért mondom: Mindenről én tehetek!

Tegyétek meg Ti is és ajánljátok azoknak, akik irtóznak ettől.
Addig pedig hibáztassatok mindenért továbbra is engem.

Kovács Géza 2014. január 8.

Köszöntelek a blogomon!

Hát újra belevágok…

Tudom: sajnos. Ez van. Ne haragudjál! Megint, mindenért én vagyok a hibás. Én tettem tönkre, én loptam el, én miattam nem működik semmi. A szemét, a felfordulás, a rendezetlenség, a teljes káosz csakis miattam lehet! Még azért is én vagyok a hibás, hogy reggel túl későn kell fel a nap és hamar nyugszik. A közvilágítás hiányában nem láthatod a nem járó helyijárat menetrendjét, engem okoljál! Bátran! Nem nyertél a tippmixen, munkahelyeden megint nem kaptad meg a Téged megillető bért? Gond van a magánéleteddel? Fogjad rám, biztos én voltam az ártó.

Ez Esztergom, ez a mi városunk, ahol nincs tükör! Nincs felelős, nincs bűnös, ahol mindenki csak áldozat, szenvedő, kihasznált és becsapott.

Hát én annyi mindent vállaltam már, hogy ez is jöhet. Ide nekem: kell, bevállalom, elvégre a volt „atyaúristen” is ezt mondta:

Mindenről én tehetek! A karaktergyilkosa.

-Vagy mégsem? Ezt döntse el Esztergom. Jó olvasást!

Kovács Géza

2014. január 7.