Esztergom megint bukta

Két hónap elteltével, bátran kijelenthetjük szlengben: Esztergom megint bebukta az országgyűlési választást. Megválasztotta Meggyes Tamás (Fidesz) után azt a nyergesújfalui Völner Pált (Fidesz), akinek nem sok köze van Esztergomhoz. Vagyis, ez így ebben a formában nem igaz, hiszen a nyergesi szálak behálózzák Esztergom városát. Nem a sikeres EP pályázatokra gondolok, hanem például a Strigoniumra, Esztergom vagyonkezelőjére.

Knapp (Meggyes embere) ment, jött Hendrik ( Völner embere).

Jó választásnak tűnt 2014 tavaszán dr. Völner államtitkár, sok remény volt benne. Aztán valami történt, amiről Esztergom híres, egykor harcos, „független” hírportálja elfelejtett beszámolni, ahogy Bejó Gábornak sem állt érdekében a tényeket megírni.   

Az új kormányban boldog-boldogtalan államtitkár lett, de Völner Pál elveszítette ezt a funkcióját is. Nem hogy miniszter nem lett, de még államtitkár helyettes pozíciót sem kapott.  Legyünk igazságosak, mondjuk el, kinevezték Völnert, a Parlament Gazdasági Bizottságának alelnökének, vagyis politikai süllyesztőben kapott semmi funkciót. Elfekvő Rogán mögött, akinek szintén egyre több gondja akad.

Meg kell állapítanunk, hogy Meggyes Tamás nemzetbiztonsági bizottsági helye 2010-ben, nagyobb kinevezés volt, mint a Völnernek 2014-ben büntetésből adományozott.

Újságíró, oknyomozó, ilyenkor az okokat keresné. Mi vezethetett ide? Mivel rajtam kívül ennek elemzése, mindenkinek büdös, így gondolataim közreadom. A jelenkori Magyarországon a politikai hatalom Orbán Viktor kezében, a gazdasági Simicskáékéban van.   

Egyértelmű, hogy Simicskáéknál bukott Völner, ott akadt bele valamibe. Kombinálok, összerakom, hangos gondolataim közre adom.

Nem biztos, hogy csak az Esztergom-Budapest vasútfelújítás Völner sara, lehet esztergomi ellensége: Meggyes Tamás is besegített. Kerülhettek Simicskáékhoz olyan dolgok, amely Völner megbízhatatlanságát bizonyítja? Közben eszembe jutottak az esztergomi óriásplakátok ügye, amelyek átalakultak és Simicskáéké is lettek.

Miért?

Hogyan?

…

Esztergom megint bukta.

Kovács Géza

2014. június 30.

Sztárcsinálók és kicsinálók Esztergomban!

„Hátam mögött a történelem,

sok dicsőség és tengernyi szenny.

Egy vad részletét ma úgy játsszuk(játszottuk) el,

ahogy történt, éppoly dicstelen.”

A Sztárcsinálók, az első magyar rockopera volt, 1981-ben.  A színmű szerint Claudius egy részeges, tivornyázó alak, akitől legfeljebb olcsó frázisok pufogtatására telik. Felesége, Agrippina, Senecával összejátszva megmérgezi, hogy Agrippina első házasságából származó gyermekét, Nérót tegyék meg császárnak. Ők ketten, Agrippina és Seneca a tulajdonképpeni „sztárcsinálók”, az útban lévő uralkodó eltakarítói, a következő felkenői, majd megbuktatói.
... 
 
Miközben hallgatom Juvenalis énekét, kezemben az egyeseknek továbbra is kellemetlen tényt tartalmazó esztergomi Szent Anna Plébánia kiadványa a Kupola c. újság június 8.-i száma. A hátsó oldalán a Rudnay Sándor egyesület felhívja a figyelmet arra, hogy az egyesület 2014-es őszi önkormányzati választásokra Romanek Etelkát jelöli polgármesternek, aki jelenleg az esztergomi járás vezetője. Az újság felelős kiadója a jelenleg Szegeden élő Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök.
Legutolsó írásomban azzal foglalkoztam, hogy ki lesz a főrendező, véleményem szerint: dr. Kiss Rigó László, aki a helyi gazdasági sztárcsinálók ( pénzemberek), számításait udvariatlanul keresztülhúzta, vagyis felül überelte. A napokban kopognak sokfelé és kérdezősködik a debreceni cég közvéleményt kutatva. Romanek Etelka neve ott van, a jelenlegi polgármester asszonyéval és még három polgármesterjelöltté. A közvélemény-kutatást a Fidesz fizeti,  de sztárcsinálóvá idejekorán, mint elefánt a porcelánboltban, előlépett a futballt szerető megyés püspök. Jó kapus módjára, irányít hátulról, ő dönti el, ki a csapatkapitány és ki játszhat a „megújuló” old-star csapatban. A kicsináló szablya a háttérben meg nem válogat, sújt mindenhova, az államtitkári álmokat is szétkaszabolja. Esztergom valahol beteg város, mert azzá tették. Sztár alürjei itt a Duna partján, sok embernek van, akik most hatalmasat koppantak. Sokaknak az fáj, hogy nevük nincs a közvélemény-kutatási lapon, van, aki azt érzi, nem fog odaférni a húsosfazékhoz, hiszen, akit irányíthatna, az nincs köszönő viszonyban sem az orbáni, lelátói díszpáholyi elképzeléssel. Ebből kifolyólag van vagy négy narancssárga lista vagy 5-6 fideszes önpolgármesterjelölt, a potenciális „sztárcsinálók” száma meg erőteljesen lecsökkent, a kikezdhetetlen: egyre.
…
Mocskos ármány a magyar politika, ha esztergomi, gusztustalanabb bárminél. Egymást marják a városunk tönkretevői, így miközben lokálpatrióta, városunkat önzetlenül szerető esztergomiak-MI-csak egy fröccsöt kérünk, arra kell figyelnünk, hogy még egy „Nérót” a városunkra ne szabadítsunk!
…
Ehhez összefogás kell és akkor a sztárcsinálók a „sztárjaikkal” elmehetnek oda…ahová valók!
Ennyire egyszerű.

Kovács Géza
2014. június 23.

Ki a főrendező Esztergomban?

Jönnek az önkormányzati választások és a magamfajta előre gondolkodót, mindig azok kritizálják, akiknek a számításait nem véletlenül zavarom.

Egy jövőbe látó sakkozó ilyen. Logikátlansága- logikus és célravezető.

Találgatás van bőven Esztergomban-ahogy hatalmas zűrzavar a helyi narancssárgáknál-, ki lesz a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje, miképpen csomagolódnak be lányok-fiúk, mert előretört a szebbik nem is!

Tétényi Éva ellen komoly ék kell, hiszen kirakat, kísérleti város Esztergom. Le is pusztították, eladósították Meggyesék ( Fidesz), de most újra akarják polgármesteri szinten is, nem elég, hogy képviselőik révén, az elmúlt 4 évben is irányították és gyalulták a várost.

Tétényi Éva független polgármester asszony sms-t kapott a legutóbbi ülés közben az egyik önkormányzati cég ügyvezetőjétől figyelmeztetésként: „107 nap és VÉGE!!!”

Éhesek azok, akiknek a 2010 előtti állapotokat köszönhetjük, több frontos harc van szedett-vedett csapataik körül. Több főrendező, kiskirály, kalandor jelentkezett újra, miközben a Szeretgom ilyen információkat elhallgat, bár Bejó Gábor hírportál alvállalkozó, bohócnak ábrázolja legutóbbi írásában Tétényit.

Az esztergomi Szent Anna Plébánia kiadványa a Kupola c. újság június 8.-i számának hátsó oldalán a Rudnay Sándor egyesület felhívja a figyelmet arra, hogy az egyesület 2014-es őszi önkormányzati választásokra Romanek Etelkát jelöli polgármesternek, aki jelenleg az esztergomi járás vezetője. Az újság felelős kiadója Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök.

Kiss-Rigó –a kerektemplom volt papja- támogatta régebben az utolsó MSZMP-s tanácselnököt, Simont, ezután Meggyessel egyezett ki, őt védelmezte. Ma Szegeden él, de jelöl a püspök úr egy csinos nőt, akit viszont az esztergomiak nem nagyon ismernek.

Kiss Rigó László vazallus egyébként állítólag megüzente, hogy Németh József és Pócsföldi József önkormányzati képviselő is kell a városi Fidesz frakcióba.

Eléggé fából-vaskarika, hiszen mint az életbiztosítási visszaélésbe keveredett Németh vagy a fogadásokra hidegtálakat hordó Pócsföldi, a bűnbakká előlépett Meggyesnek voltak a bizalmi emberei, képviselői. Esztergomot azzal etették (freudi elszólás), lásd. György Róbert (Fidesz városi elnök, aki legyőzte Meggyest) kijelentését: a jelenlegi 10 képviselőből, senki nem indul az önkormányzati választáson!

Úgy látszik, mégis 2 esetleg 3 Fidesz-KDNP lista lesz. Lehet Rudnay, lehet Szövetség-Esztergomért, Ezredév Polgári Egyesület, akiknek most Bánhidy Vajk és Zoltai Dániel (Fidesz) állított képmutató és érdekes módon kopjafát az Esztergomi Országzászlónál.

György Róbert (Fidesz esztergomi elnök) vonalai viszont meggyengültek, Völner Pálnak komoly gondjai támadtak az Esztergom-Budapest vasút felújításával, lehet ez miatt lett gyengébb György vagy a különböző kiszivárgott iratoknak köszönhetően? Ez tényleg megfoghatatlan, de az nem, hogy György Róbert és a mögötte állók tervei, szemben állnak dr. Kiss-Rigó Lászlóéval! Még akkor is, ha minden út nem csak Rómába, de Nyergesújfalura is vezet. Egyet tudomásul kell venni, mindenkinek, még az engem kioktató egyelőre Fideszből kizárt Horváth Mihálynak is:

Völner nem államtitkár, de Kiss-Rigó még mindig püspök!

…

Szebb holnapot, HAJRÁ ESZTERGOM!

Kovács Géza

2014. június 21.

Gyógyító ivóvizeink

Meggyőződésem, hogy egyes betegségek kialakulásáért a bevitt só és a víz a felelős. Az asztali só sokszor mérgezett vagy olyan amilyenre szervezetünknek nincs szüksége, a víz viszont iható, de nem egészséges!

Mert kinyitod a folyamot és hiányzik belőle az a anyag, az  a elem, amelyre egészségünk megmaradásához szükség van. Minden ember és minden terület más, ezért magunkat ismerve, harmóniában kell élnünk lakókörnyezetünkkel.   

Magyarország Európa közepén fekszik, földrajzilag a Kárpátok és az Alpok által képzett védelmi vízgyűjtő rendszerében. Ez a legnagyobb kincsünk, amivel nem élünk és most az egészségünkre gondolok elsősorban.

Ki kell emelni az ivó-, ásvány- és gyógyvizek közül azokat, amelyek a volt Pannon-tenger visszahúzódásával, megszűnésével, ill. az után jöttek létre. Ezek nagy töménységű, világviszonylatban is egyedülálló gyógyvizek csoportját alkotják. Különleges sótartalmukkal felmutatják nem csak eredetüket, a vulkanikus és más módon képződött hegyek és dombok összetevőit és málladékait (Mátra, Bükk, Gödöllői-dombság, Budai-hegység, Kárpátok, Alpok stb.), amelyekből származnak, de megmutatják a vízfolyásnak és vándorlásuk során történt változásukat is. Így jöttek létre a glaubersós, keserűsós, kénes, jódos, szódabikarbónás, konyhasós, timsós, vasas stb. vizeink rendkívül nagy számban és változatosságban.

Legutóbb Felvidékről hazafele Komáromban ültem le a hídról lejövet, a T-betűs múlti közvetlen közelségében az ivókútnál. Néztem az embereket, hogy viszik folyamatosan száz liter számra a gyógyító életet. Közben akarva akaratlanul nem csak fültanúja voltam az elmesélt gyógyulásoknak, de idősebb-bölcs- emberektől a történetét is megismertem. A helyiek, környékbeliek csak Komárom aranyának titulálják a csodavizet. Ezt isszák, sokan csak innen főznek, számtalan betegségre kiváló hatású.  Évekkel ezelőtt azt mondják, patikában lehetett csak kapni: Igmándi Keserűként, a ma ingyenes gyógyvizet. Elsősorban a vesebetegségekre (vesekő, vesehomok) kiváló, félóra alatt 4-5 ilyen típusú mesés gyógyulásról hallottam, ivókúra hatására, elsősorban kislányoknál.

De azt mondják, szinte mindent gyógyít a komáromi víz.
...

Van mit tennünk. Eldöntöttem, hamarosan az esztergomi kútjainkról, ivóvizeinkről kell írnom.

Önvédelmi prevencióból.  

Kovács Géza

2014. június 15.

Esztergom az elátkozott város

Elátkozott.

 Van, aki nem így gondolja?

Semmi nem indokolta, hogy elátkozott legyen, mégis az igazság: nem jól mennek a dolgok Esztergomban. Tegyük a szívünkre a kezünket és mondjuk ki, hogy 2008-tól a városunk gazdasági hanyatlása megindult, ekkor már húsba vágó problémák jelentkeztek. Lehet nem mindenki vette észre, hogy Meggyes Tamás ( Fidesz) siserahada felzabálta a jövőnket, ellopták városunk fejlődését, megalomániás tévútból kifolyólag? 

Akkoriban nagyban kussoltak az Esztergomi Kerekasztal lovagjai is, mert vagy fejüket homokba dugva konfrontálódni nem akartak vagy ők is Meggyes asztaláról csipegették a finom lehulló falatokat.

Szemfényvesztő bűvészkedés vezette félre a többséget, pedig akkora baj volt, hogy az már a közelgő összeomlást jelezte.    

Hallgatott a mély, a Szeretgom és a sorok írója harcolt töretlenül, hirdettük, hogy: „meztelen a király”, de az utca embere el volt szédülve az ingyenes Bikini koncerttől meg 5000 Ft-tól, a korrupcióra épülő Szent István alapról nem is beszélve.

Esztergom „értelmisége” tudja, hogy Esztergomot szétlopták, mégsem tett semmit. Vagyis így, ebben a formában nem igaz. Hiszen visszatartja őket, hogy Meggyes Tamásnak és társainak a hajszála nem görbült eddig, így ismét helyezkednek. Elátkozva a város, hirdetik elsősorban fű alatt, mert Tétényi „becsödöltette”, de az igazságot nem merik kimondani, hiszen tudják, milyen színű kormány van. A Szeretgom is szélárnyékba húzódott, sőt, a „megújult” Fideszben= Szövetség Esztergomban ők már nem látnak semmi visszást.

Most jön a hazug suttogó propaganda, legyen olyan önkormányzatunk, mint kormányunk. Az „értelmiség” feledteti ki halmozott fel 25 milliárd adósságot, illetve szelektív az emlékezetük. Nem mondják, hogy Esztergom megyei jogú státuszát azért nem kapta meg, mert Orbánék nem csak nem szavaztak, tartózkodtak, de volt nem szavazat is!

Azt sem szabad feledni, hogy a II. Orbán kormány hatalma alatt, Esztergom 2010-2013 között példátlan mértékben volt büntetve, miközben a 10 Fideszes vezette a várost, hiszen mindenről ők dönthettek.

 Fideszes önkormányzat volt és mégis büntettek minket. Esztergom, szerintem is elátkozott város, mert azt látom, hogy 2015-re lehet 9 milliárdos költségvetése, de jönnek újra a „meggyes katonák”, akik, amit 2010 előtt megtettek gátlástalanul, folytatnák!

És akkor megint a gyarapodás nem a városon fog látszani!

…

Szalámi taktikájukat ismerjük, a pártokat céljaikra fel akarják használni. Fel is tudják, sok embert fognak!

 2010-ben elkezdtünk valamit, a küzdelmet be kell fejezni az önkormányzati választáson. Az átok ellen csak a teljes Összefogás segíthet!

Mi Esztergomiak- gondolkodva, ésszel- tegyünk érte!

Kovács Géza

2014. június 12.

Az elhallgatott beszéd

Sajnos az esztergomi KTV, RTVE úgy döntött egy mondatot, verset, dalt, vágóképet a független városi trianoni megemlékezésről nem közvetít.

A pártoskodás viszont dőlni fog a képünkbe!

…

Éljen a „kiegyensúlyozott, pártatlan” Esztergom!

                                                        

1920. június 4.

Tíz óra után pár perccel jött egy hír... egy végzetes hír. Megkondultak a harangok. Előbb Pesten, aztán az ország többi területén is elterjedt a hír... Két órán át tartott a harangzúgás. Az egész ország területén zúgtak a harangok. … Budapest gyászba borult, az emberek feketébe öltöztek. Gyászlobogók lengtek mindenhol. Az emberek, a férfiaktól az asszonyokon át a gyerekekig és az öregekig mind zokogtak. Emberek rázták haragosan az ég felé az öklüket. Az Oktogon sarkán egy rokkant katona letépte zubbonyát és könyökben levágott csonka karját mutatva, őrjöngve kiabálta: "Hát ezért?" … Az utcákon ismeretlen emberek borultak egymás nyakába, mások a zokogókat vigasztalták. A rikkancsok hangja vágott bele időnként ebbe a gyászos hangulatba: "Rendkívüli kiadás!" A lapok gyászkeretben jelentek meg, az emberek hangosan olvasták egymásnak a vezércikkeket. A Múzeum körúton az emberek a Himnuszt kezdték énekelni. A templomok hamar tele lettek síró emberekkel, papok próbálták vigasztalni az elkeseredett embereket. Az ország összes italmérése bezárt. Minden zárva volt, csak a harangok zúgtak, siratták az elhunytat. Az iskolában nem tanítottak, a diákok és a tanárok egyaránt siratták az elhunytat. Az elhunytat, az ezer éves Magyarországot...

Kedves Emlékező Honfitársak, Barátaim!

A mai napon 15 millió okunk van az emlékezésre, Esztergomban 25 milliárd!...és aki mélyen belegondol mondatomba, megérti, minden-mindennel összefügg. 1920. június 4-én olyat tettek a magyarral, amilyet soha senkivel. Ezt elvitatni nem lehet, és 94 év elteltével is beszélni kell róla… A magunkfajta nem politikus, beszél is, hiszen fájdalma szívében, nem szavazatban: Kevesen tudják, hogy Magyarországot, már az I. világháború előtt felosztották, elég Drábik János tanulmányaiba beleolvasni, és akkor megértjük miért tört ki az I. világháború. Javában tartott még a világháború, de az Antant-szövetségesek versailles-i Legfelsőbb Tanácsa már – 1918. június 7-én – döntött Ausztria–Magyarország felosztásáról. Wilson amerikai elnök fél évvel korábban közzétett rendezési elvei közül az, amelyik szerint a Monarchia összes népe jogot nyer az önrendelkezésre, nem élte meg a háború végét sem. A bosszúszomjas, zsákmányra éhes győztesek, főleg a franciák, szó szerint határtalan engedményeket tettek a magyarokkal szembeni területi követeléseknek. Egyenrangú tárgyaló feleknek tekintették a leendő utódállamok ad hoc bizottságait, szedett-vedett „kormányait”, önjelölt vezetőit, a Magyar Királyság jövőjét illető kérdésekben mértéktartás és kritika nélkül elfogadták a román, cseh– szlovák, szerb, horvát és szlovén delegációk előterjesztéseit. Az igények az idő haladtával – és az intervenciós támadások helyzeti előnyével párhuzamosan – egyre növekedtek, végül messze túllépték a mértéktartóbb amerikai és angol terveket is. A szláv- és románbarát, ugyanakkor magyarellenes motivációk és szellem irányította térképrajzolás eredményeként olyan, tisztán magyarlakta területeink is odavesztek, mint a Csallóköz; idegen kézre kerültek a Mátyusföld, a Duna mente, Nógrád, Gömör és a Felső-Bodrogköz, délen a Drávaköz, Bácska és Észak-Bánát magyar többségű részei. Az újszülött Csehszlovákiának juttatott Felvidék három és fél millió lakosából több mint másfél millió volt magyar (1938-ig oda tartozott a Ruszinszkónak nevezett Kárpátalja is), a Romániának ítélt területekkel csaknem kétmillió magyar került idegen uralom alá, Szerbia fennhatósága alá majdnem 700 ezer magyar került. Amikor a Magyarországot képviselő delegáció bekapcsolódhatott a közvetlen tárgyalásokba – 1920 januárjától május végéig –, már szó sem volt önrendelkezésről. Minden lényegi kérdés, legfőképp a területmódosításoké, eldőlt a versailles-i szalonokban. Csupán a békediktátum aláírásához volt szükség az erre felhatalmazott budapesti küldöttekre, június 4-én ezért jelent meg a Trianon kastélyban két alacsonyabb beosztású magyar kormánytisztviselő. … Magyarországnak az 1910. évi – a háború előtti utolsó – népszámláláskor 18 264 533 lakosa volt. Ebből az utódállamok fennhatósága alá került 10 781 773 lakos…a csonka országban maradt 7 481 954 fő… Az első világháború kitörésekor Magyarország területe 282 870 négyzetkilométer volt (a horvát megyék és Fiume nélkül), a trianoni békediktátum ebből 62 937 négyzetkilométert ítélt Csehszlovákiának, 20 956 négyzetkilométert Szerbiának. 102 787 négyzetkilométer jutott Romániának, ez egymagában nagyobb terület annál, amennyit Magyarország megtarthatott: még az osztrákok is 5055 négyzetkilométert kaptak… Esztergom Vármegye: Lakóinak száma 1881-ben 72 166 fő, 1891-ben 78 378 fő volt. A 10 évi szaporulat 6212 fő, vagyis 8,61%, amely alapján egy km²-re 70 lélek jutott, így Esztergom a sűrűbben lakott vármegyék közé tartozott. A lakosok közül 62 505 (79,7%) magyar, 8941 (11,4%) német és 6432 szlovák (8,2%) volt. Ebből a magyarság 10 évi szaporulata 5206 fő, vagyis 9,1%. A magyarság a Duna bal partján lakott legsűrűbben, a jobb parton németekkel és szlovákokkal keverve. Trianon után Esztergom vármegye elvesztette egész Dunán-inneni területeit, az egész párkányi járást. Megmaradt egy járás és Esztergom rendezett tanácsú város, valamint 48 községből 23 község, 1077 négyzetkilométernyi területből 532 négyzetkilométernyi, a lélekszám: 87651-ről 39675-re csökkent. 

Ötödik éve mondják, sulykolják hamisan, hogy június 4. a nemzeti összetartozás napja. Szerintem nem, abból az egyszerű okból, hogy minket soha nem választott el semmi. Sem a Duna, sem a csonka Mária Valéria híd, MI, mindig összetartoztunk. Június 4. Nemzeti Gyásznap, a Magyar Holokauszt napja. A nyugat legocsmányabb műve Trianon és ezért minket a mai napig nem kárpótoltak. Nem csak országunkat, hanem a Kárpát-medencében élő 15 millió magyart sem! És nézzük, a krokodilkönnyejtőket, mit tesznek ma? Emlékművet avatnak, vagy barackfavirágos örömünnepet járnak az Esztergomi Országzászló közvetlen közelében, mert azt gondolják hívőtagozatos lambadájuk a nemzeti érzés. Hát nem. Babucs Zoltán hadtörténész a Felvidék ma című hírportálon publicisztikáját, a következő képen kezdi: Az ünnepségeken rendre Trianon emlékműveket avatnak, a régi országzászlók visszaállítása helyett. Az emlékművek pedig üzennek, méghozzá azt, hogy az 1920-ban ránk kényszeríttet diktátum az idők végezetéig érvényes... Tetszenek érteni az árulást? Hiszen pont ma avatnak az esztergomi narancssárgák emlék kopjafát, miközben az Esztergom Országzászlót magasról le..sajnálják…

És hogy kezdtem? Mit jelentettem ki? A mai napon 15 millió okunk van az emlékezésre, Esztergomban 25 milliárd! Emlékezzünk csak? 1999-2010-ig, sőt utána is az esztergomi Fidesz bitorolja Esztergom gazdaságát. Ennek ellenére érdemes megnézni az emlékműveinket, milyen állapotban vannak? 25 milliárd eltüntetett Ft ellenére sem az Országzászlót, sem az I. világháborús emlékművünket…úgymond semmit nem újítottak fel, nem hoztak rendbe. Most meg parádéznak a mások által, az esztergomiak közadakozásából felújított, rendbe hozott előtt! Ha már az 1933-as testületről nem vettek példát, akik akkor magánvagyonukkal kezdték a gyűjtést, legalább fizikai munkára, ha lehet, önként jelentkezzenek! 

Beszédem végén idézném Babucs Zoltán hadtörténészt, ez üzenet a jobboldali szavazatokra hajtó esztergomi megélhetésieknek is: Úgy vélem, nem jó irányba haladunk, nem június 4-én kellene a Nemzeti Összetartozás Napját ünnepelnünk. Szerencsésebb lett volna ezt a napot november 2-ára, avagy augusztus 30-ára tenni, mivel az első és a második bécsi döntés valóban a nemzeti összetartozást erősítette. Bár a jó szándékot nem vitatom, mégis kétséges, hogy június 4-én nekünk nemzetgyalázó módon örülnünk kell széttagoltságunknak, hogy a gyerekek jellegtelen örömdalt énekeljenek, ahelyett, hogy legalább ezen a napon a Magyar Hiszekegyet szavalnák. Az ünnepségeken rendre Trianon emlékműveket avatnak, a régi országzászlók visszaállítása helyett. Az emlékművek pedig üzennek, méghozzá azt, hogy az 1920-ban ránk kényszeríttet diktátum az idők végezetéig érvényes, szemben a félárbocra engedett országzászlóval, amely már önmagában is magyar feltámadás reménye, nemzeti trikolórunk szimbolizálja a piros hajnalt, fehér álmot, zöld reményt. Ha azt akarjuk, hogy a Kárpát-medencei magyarság ténylegesen eggyé tartozzon, akkor ezen a napon nem kőbe vésni kell Trianont, hanem mindent megtenni azért, hogy az országzászlók ne félárbocon lobogjanak!

  

Kovács Géza

(Elhangzott 2014. június 4-én Esztergomban, a Hősök terén.)

                                

Percemberek politizálása

 Percek éle,
percek kése
szétvagdossa
percikékre
- így tűnnek a semmiségbe
a percemberek,
így tűnnek a semmiségbe
a percemberek. ( Adamis Anna)

                                               

Vihart kavartam legutóbb, mikor valamelyik fórumon a 2014. február 13-án alakult Esztergomi Kerekasztal  „lovagjait percembereknek” neveztem.

Nem csak azért tettem, mert egyetértek Schmidt Mária történész, vagy Kosáry Domokos akadémikus (azért ők- nem akárkik-sic) 2006. januárjában megfogalmazott kijelentéseivel, hogy a „percemberek ciklusokban gondolkodnak.”

De voltak más okaim is. Nem esek hanyatt például a „független” Erős Gábor FIFA játékvezetőtől vagy a finoman szólva ellentmondásos Hernádi Zsolttól MOL Nyrt. elnök-vezérigazgatójától és folytathatnám, mert ezek az emberek véleményem szerint, munkájukból adódóan, függnek a kormánytól, a politika széljárásától. Nem tartom őket különbnek, mint a piaci almaárus Kati nénit vagy az esztergomi újságárus Sanyi bácsit. Megítélésem szerint viszont a független Kati nénik, és Sanyi bácsik véleményére jobban oda kell figyelni Esztergomban, mert ők azt nézik, nekünk Esztergomban élőknek mi a jó, miből profitálhatunk.

Itt viszont gazdasági bizniszen állhat ez a Kerekasztal, nem véletlenül hozták össze, szerintem számító kalandorok.

Az Esztergomi Kerekasztal hiába jelentette ki, hogy nem politizál, bizony azt teszi! Kőkeményen a vezető párt kiszolgálói, helyi kiskirályok vágyakozó leheletei, mert a „percemberek ciklusokban gondolkodnak.”  

Most megint egy Kerekasztal „lovag” került össztűzbe és nem a nőgyógyász(ok) miatt, Kanász Gábor főigazgató magyarázkodhat. Ő is az Esztergomi Kerekasztal szószólója, pedig jobb lenne, ha feladatát látná el jobban és saját portája körül söprögetne,  hiszen több beteg halála miatt nyomoznak az esztergomi Vaszary Kolos kórházban. Ez érdekli Kati nénit és Sanyi bácsit, mert ők is ide járnak betegként és a Vaszary a kórházunk! 

Azt gondolom: az Esztergomi Kerekasztal valahol az esztergomi értelmiség árulása. Pár év múlva, ciki lesz nekik, hogy odatartoztak. Csak egy ideig fognak rájuk emlékezni. 

Percekre. 

Kovács Géza 

 2014. június 3.