Meggyes Tamás javaslatára, a reneszánsz stílusú
Dániel-kastélyt és az arborétumot 2005-ben 300 ezer euróért Daniel Polixena
bárónőtől vásárolta meg Esztergom városa.
Vargyas. Ide nem jutottak el az esztergomi gyerekek, de
Pócsföldi, Kálmán képviselők, stb., stb. és Knapp János Pál persze igen. Ő
többször, nem is egyedül, keresztény erkölcsösen, „természetesen” a
feleségével. Igen, lehetne ez magánügy, de túlfizetett közszereplő úrnak a
városházi gépéről lopták el azokat a bizonyos ledér akció képeket-akik ismerhették
pin kódját- melyek véletlenül a pina.hu-n majd pl. a Blikkben jelentek meg, nem
csak magát, de Esztergomot is megszégyenítve.
Ahogy említettem: Vargyas esetében a szándék nemes volt,
például 2010-ig, három cikluson át a Fidesz színeiben képviselő Szalma László a
következőképpen indokolta a vásárlást:
„A vargyasi Daniel-kastély megvásárlásának több oka is volt,
ki-ki választhatott, melyik alapján és hogyan szavaz. Akkortájt az erdélyi
ingatlanok ára olyan mélyen állt, hogy a kastély méretű ingatlant, területével
együtt, már csak ezért, önmagában is érdemes volt megvásárolni. Emellett persze
érezhetően volt egy érzelmi (nemzeti) szál is az igen kedvező vételár mellett:
az ingatlan kerüljön inkább magyar tulajdonba, mintsem románba. Azt is
pozitívumként értékeltük, hogy a kastély helyreállításával, üzemeltetésével
összefüggésben, helyi magyar embereknek munkahely teremtődhet. Célként jelöltük
meg, hogy a kastély nyújtson az esztergomi közalkalmazottak, köztisztviselők és
családjaik, diákok részére pihenési lehetőséget.”
…
Ez az, ami nem valósult meg, mert csak a csókos politikusok
és feleségeik, esetleg szeretőik jutottak el Vargyasra!
Ezért aztán továbbra is Knappal foglalkozom, nem csak azért,
mert ő volt a Fideszes alpolgármester, majd a Strigonium vezérigazgatója,
Meggyes jobb keze, hanem azért, mert úgy gondolom Vargyasról ő az a személy,
aki sokat tudna mesélni. (Most nem a Szalézi lakótelepi Strigonium szolgálati lakás
titkára gondolok, ez tényleg legyen magánügy, bár munkaidőben nem biztos, hogy
az.)
Például, szeretnénk tudni: Vargyas „helyreállításával,
üzemeltetésével összefüggésében, mennyi helyi magyar embereknek teremtődött
munkahely"? Mennyibe került ez nekünk esztergomiaknak és valóban mennyi lett ebből
Vargyasra fordítva?
Mikor, milyen ütemben, hogyan? Milyen számlákra, mi módon?
Véleményem szerint Vargyassal kapcsolatos dolgokat nem
csomagban kellett volna megszavazni, elfogadni, hanem részletesen. Vizsgálni a jövőben mindenképpen így kell, az
új önkormányzati testületnek, fel kell állítani a „vargyasi vizsgáló
bizottságot” is!
Rossz állapotról jöttek hírek, aztán kiderült nem is akkora
a baj, mit végeztek- esetleg semmit?-sic- csak számlázták azt a javítást, amit
nem is végeztek el?
Ellenőrizhetetlen, megfoghatatlan, de a gyanúper ott van és
ott is lesz, mert semmi nem átlátható, csak azt érezzük, milliók tűnhettek el. Nem
hagyhatjuk Esztergom polgárait bizonytalanságban, Vargyas egy ici-pici szelet
az esztergomi 25 milliárdos horrorban, de minden „fillérünk” után kell néznünk! Még 2014-ben is!
…
Hamarosan folytatom a vargyasi történetet, addig is mindenkinek
tudnia kell, hogy Knapp János Pál rég nem a Strigonium vezérigazgatója, de a
mai napig az ő megbízásával, aláírásával szednek belépődíjat Vargyason a Dániel
Kastélyban.
Még az esztergomi gyerekektől is!
…
(Folytatás hamarosan.)
Kovács Géza
2014. július 14.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése