2014. március 17., hétfő

Örök varázs keresése


A varázshegyen túl állítólag ott az örök varázs. Világéletemben ezt kerestem, többször voltam nagyon közel hozzá, de csak hallottam a mindig tartó folyamatos csodáról.
A keresgéléssel telő vándorlások izgalmasak, de fárasztóak, ami már nem nekem való. Ránc és őszhajszál szaporító, ebből kifolyólag nem élvezetes. 
Ha ifjú emberként találkozol, az átmeneti varázzsal-mivel gyarlóságunk és önzőségünk a legnagyobb hibánk- megkóstolod a különböző, mámorító gyümölcs ízeket. Sokszor a tiltott a legfinomabb, és elveszti különlegeségét, ha már nem elérhetetlen vagy ismeretlen.
Sokszor megmásztam az égig magasodó emelkedőket varázs reményében és fent a csúcson vettem észre, hogy rossz az irány, a Jéghegyen vagyok. A menekülés ilyenkor a mínuszból fájdalmas. Veszteségeinket nem csak abból tudjuk lemérni, hogy elveszítjük hegymászó-felszerelésünket az utolsó sziklaszögig, hanem összetört testünkön. Nem a külső horzsolások, hegek, fagyások fájnak, hanem belül törik össze lelkünk, szívünk.
Jégkirálynő birodalma látszik messziről, miközben az ismeretlen völgyben, tűz felett melegítem didergő kezem. A havas csúcsok csillogása innen távolról jól látható, mikor közel voltam hozzá a jég rubinnak tűnt. Messziről sokszor jobban lát az ember, a tapasztalat bölcsebbé tesz. Nagyon sokszor saját önfejűségünk dermeszti le a liliom-illatos napsütést. Ilyenkor hajlamosak vagyunk másban, külső okokban keresni az időjárás-változás okát és feledjük, hogy a varázsgömb mindig a mi kezünkben volt. Velünk van születésünk óta.
Varázsban születtünk és gyermekkorunk mesés még a legnagyobb szegénységben is. Ártatlan, tiszta lelkületünk csak később fertőződik meg az idő múlásával. A mellkas fájdalomhoz szaporodó évek kellenek, huszonévesen ez ismeretlen érzés. Harminc felett ismeri meg az ember újra a varázst. A lassulás minőséget hoz életünkbe.  Szépségében keresem a gyermekkori álmokat. Újra át akarom élni, miközben soha nem akarok megöregedni, én úgy döntöttem dacolva az elmúlással, nem is fogok.
Szerelem, kandalló, vörösbor, könyv, ez kell.
Csak ez.
Bevallom, van még álmom, de az a varázshegyen túl van. Beérem ennyivel. Gárdonyi Géza-Hosszúhajú veszedelmével.
Örök varázs.
Élvezet.

 Kovács Géza
2014.március 17.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése