Mikor jársz jó úton?

2014. Ősz

Az önkormányzati választás előtt pontosan 10 nappal beleléptem egy gödörbe, bebicsaklott a lábfejem és hatalmas fájdalmat éreztem a bal térdemben. Még kocsiba tudtam ülni, valahogy haza jöttem, felhúztam magam a IV. emeletre, fotelbe ültem és néztem, hogy dagad fel a combom. Pillanatok alatt 12 cm-rel lett az átmérője nagyobb a bal lábamnak, mint a jobbnak. Félelmetes volt nézni az alakváltozást, tudtam nem eltört a térdem,"csak" szalag sérült, amely bevérzett. Emlékszem, órára néztem és tudtam 15 perce még semmi bajom nem volt, most meg elvesztettem az önkormányzati választást. A finisben amikor a legtöbbet lábalni kellene én meg lenyomorodtam úgy, hogy egy lépést sem tudok tenni.
Összetörtem lelkileg-testileg, majdnem 60 napig voltam ágyban, kiszolgáltatva, mindent átgondolva. Életemben először voltam felnőtt fejjel olyan helyzetben, amit egyedül nem tudtam volna megoldani.
Nyerhettem volna. Jelként értékelem utólag, lehet nem jó úton jártam 2014 őszén, egy fecske nem csinált volna nyarat.
Még soha nem volt Esztergomban olyan, hogy polgármesterjelölt és csapata együtt szeretne változást, élhető jelent és jövőt. Ráadásul világos programja van a gödrök betemetésére, kátyúzására. A külön-úton járás nem vezethet eredményre, támaszod és válaszod vis maior helyzetre csak akkor lehet, ha minden fel van építve. 
2019-ben erre van esélyünk. Egyre szeretném azért mindenkinek a figyelmét felhívni, hogy az a gödör amelybe 2014-ben beleléptem, ugyanúgy ott van, nagyobbodott és áldozatokra vár...

Kovács Géza  
2019. Június 9.