Esztergomi június (Szerkesztett, elhallgatott beszéd)

1920. június 4. Egy nemzetet temetett el a fájdalom.

Nem túlzás ez a kijelentés, ma kevesen tudják, mi történt 95 évvel ez előtt, azt mi előzte meg, mi lett a következménye.

Június 4., Magyarország gyásznapja. A nemzeti összetartozás helyett –hiszen minket csak a határok választottak el, de mindig is összetartoztunk - inkább erről kellene beszélni, ezt képviselni, hiszen egy Magyarnak: 1956 november 4., 1849 október 6. és 1920 június 4. a gyásznapja!

Egyet biztosan kijelenthetünk: Magyarország feldarabolása nagyhatalmi játszma volt, előre eltervezett aljas, igazságtalan paktum.

…                                                                                                                         

Trianon a bennünk élő elhallgatott, mesterségesen elfojtott fájdalom. Ma is valami szélső jobboldali feelingje van tévesen, miközben 1920-ban és azóta is a teljes társadalmat és gazdaságát ejtette totális letargiába. 1920. június 4-én igazságtalanul a baloldali és jobboldali, liberális, konzervatív magyarok hazáját darabolták fel. Trianon nem lehet megosztás tárgya. A tisztán látók és gondolkodók az elszakított területeken élő magyarjainkat mindig is testvérként kezelte, ezért szerintem (egyből hozzá teszem, nem vagyok tévedhetetlen) a nemzeti összetartozás elnevezés: tévedés! Mert MI, mindig összetartoztunk! Hiszen minket csak az IGAZSÁGTALANSÁG és mesterségesen szított gyűlölködés választott el.

Nemzeti összetartozást 2015-ben a csonka-honba kellene hirdetni, itt a megmaradt 93 ezer négyzetkilométerünkön kellene propagálni, a magyar oktatást át kellene alakítani, hogy mindenki tudjon Trianonról és pl. az Esztergomi Országzászlóról.

Nem véletlenül vagyunk itt. Kevesen tudják, hogy ez a műtárgy nem műemlék. Meggyőződésem, hogy egyáltalán még nem omlott össze, csak a jó szándékú embereknek köszönhető. Nem értem, miért nem műemlék és miért nem tett ezért eddig senki semmit. Vagyis értem, de arról csak személyeskedve lehetne beszélni, azt meg ma kerülném.
Az Esztergomi Országzászló sorsa, valahol MI Esztergomiak küzdelme. Az Esztergomi Országzászlót felállítását 1933-ban az esztergomi képviselő-testület kezdeményezte. A költségek összegyűjtésében élen járt az esztergomi képviselő-testület. Közadakozásból állították fel, az Országzászló-mozgalom által 1935. október 6-án avatták. Gáthy Zoltán és Toldy János ereklyés országzászlója mindenképpen műemlék. Évtizedekig rosszabb és meghamisított állapotban volt, de amit tudtunk a magunk módkán pótoltunk. Eredetileg kettőskereszt díszítette az árbocrudat, ahová csak félig húzhatták fel az ereklyés, angyalkás, szentkoronás lobogót ( most nem az van rajta és teljesen fel van vonva). A talapzatot a Magyar hiszekegy kiálló betűi és a koronás címer díszítette. A koronás magyar címert 1948-ban Kossuth címeresre cserélték! / Ezt MI pótoltuk, ahogy a felírat is visszakerült./

MI, ezeket a meghamisított és eltüntetett dolgokat visszahelyeztük, de számtalan problémája van a mai Országzászlónak.  Üzenete van, amit nem képviselünk. Nemzeti Ünnepeinken az ifjúság itt gyülekezett és nem a facebook előtt üldögélt. Félárbocon lévő angyalos, Szent Koronás zászló előtt a magyarságtudatuk és a történelmi tudásuk alapvető volt, Trianon is mindenkinek élő fájdalom volt.
Kezdeményezni fogjuk az Esztergomi Országzászló műemlékké minősítését, MI Esztergomiak jelenleg ennyit tehetünk. Illetve továbbra is kimondhatjuk elődeink képviseletében, amit már más nem tesz meg Esztergomban:
Vesszen Trianon!

Kovács Géza                                                                           

2015. június 8.