Évzáró blogömlengés

„Akkor zavarodunk össze a leginkább, amikor megpróbáljuk meggyőzni az eszünket valamiről, amiről a szívünk tudja, hogy az hazugság.”

(Karen Marie Moning)

                                                                   

Egy nyílt levélben vagyok napok óta, de annyi időm akad, hogy ami bánt, azt gyorsan kibeszéljem. Álmomban e sorokon aludtam. Nehezen indult számomra a 2014-es év, köszönet azoknak, akik mindig mellettem voltak és mellém álltak. Nem csak az állítólagos ”közösség elleni izgatásom” vitte az erőmet, hanem az, hogy nem voltam topon. Szerintem önhibámon kívül kerültem padlóra, vagyis olyanra pazaroltam magánenergiámat, aki pár óránál többet nem érdemelt volna. Ismét bebizonyosodott: minél jobb az ember, annál nagyobb pofont kap, ezért tényleg nem érdemes jónak lenni. Kitárulkozni, szívet nyitni meg főleg. Nem mondtam senkinek, de vívtunk egy nagy harcot, nem volt köztünk csak plátói, baráti kapcsolat, de fogtuk egymás kezét egy ifjú lánnyal, talán erőt adtam. Legyőzte a legalattomosabb létező betegséget. Ebben úgy érzem, egy kicsit benne voltam, de a szívem fájt, dühített az elszenvedett igazságtalanság, még akkor is, ha jól tudom: nem igazságos a világ, a szerelemharc meg mocsok dolog. Meccsekre jártam, készültem az önkormányzati választásra, kiálltam lakókörzetemért. Kubatov pártcsapatából és vénaszkenneréből nem kértem én sem, így alacsonyabb osztály és a Dunaszerdahely maradt. A sárga-kék csapat szívem szerelme, Felvidék Fradija. Sokan köszönhetek neki, krónikásként erről majd máskor írok, viszont van, amiről kell. Esztergomot elvesztettük. Nem csak a gátlástalan, hazug ellenfél miatt, hanem azért mert sok az összefogásra képtelen hülye. Ne mondja nekem senki, hogy ez már elmúlt, előre tekintsünk, hiszen így megy el-jelentős változás nélkül-az életünk!

Sorba akartam állni, csapatjátékos voltam, ez nem jött be, most változik a helyzet. Az igazsághoz –nem hozzám- kell igazodni, tudom, hogy kit kell követni országosan. Helyi és magasabb szinten, de erről is később, elvégre ez egy nagy évzáró blogömlengés.

Elárultak az önkormányzati választás alkalmával, nem az a baj, hogy engem, de Esztergom és Tétényi Éva lett becsapva. Lehetne okoskodni, mit kellett volna máshogy csinálni, jó, ha tudomásul vesszük: egyetlen képviselő nem képviseli érdekeinket sem a mostani Városházán, sem az Országgyűlésben!

Ráadásul november elején kaptam még egy nagy magánéleti pofont, Raphaël de Valentinnak érzem magam, Balzac-szamárbőrének utolsó darabjában volt a maradék hitem. Elporladt a szamárbőrhöz hasonlóan a szívemben valami. Vártam a bocsánatkérést, a barátit is, de nem érkezett. Nem számít.

Feldolgozom, nézek előre, de fehér ember nem felejt.

-Én meg főleg…

Boldog Új Évet kívánok mindenkinek!

Kovács Géza

2014. december 31.

Hó volt, hol nem volt

A facebook a legjobb időjárás előrejelző. Látom Kőszegen, Sopronban, majd Dunaszerdahelyen, Győrben is hullik, akkor tudom, hamarosan nálunk is fehéredik a táj. Komárom és Tata szelfizik, ideje az ablakon kinézni.

Jéé, tényleg.

Amikor a sok helyi amatőr „hójelentő”, mivel ingerszegény életéből mást nem tud nyilvánosan megosztani, jelzi: „esik a hó”, tudhatja Duna-Tisza köze és Tiszántúl, jön, nem csak a „Reszkessetek Betörök 3”, hanem a hó. Szállingózni kezd a szomszéd utcában, tudom a megosztóktól (szép a magyar nyelv-sic), de azt, hogy mi a véleménye a közállapotokról, Esztergomról, egyszerűen a létünkről: nem! Nem tudom, hogy jó-e ez?

Nem arra gondolok, hogy ennek bármi kára lenne, de akkor sem azt tesszük- sokszor a sorok írója sem-amit kellene. (Azért próbálok az agyakra hatni, de még mindig sokan hisznek a faragatlan időjós álbálványoknak, a tespedés a széthúzó semmittevés határtalan.)

…

Hó volt, hol nem volt, a mi időnkben jöttünk-mentünk, összejártunk, az időjárás másodlagos volt. Mondhattak nekünk bármit, mi tapasztaltunk. Koncertekre, meccsekre, el és összevissza, Karácsony körül vizesek lettünk, átfagytunk, de nem féltünk a téltől, de a szomszédtól sem. Mi még a tettek alapján ítéltük meg barátainkat, nem a szerint, mit beszéltek a susmusolók. Ma a bizalmatlanság, a paranoia, a hatalom legnagyobb támasza.

Nem járunk össze, nem járunk ki a természetbe, nem beszélgetünk. Ezért lehet orrunknál fogva vezetni minket. A suttogópropagandát meg az időjárás-el és félre-jelentők alakítják.

…

Nem lenne érdemes kimenni? Mert a lassan több a hó a facebookon, mint kint!

Kovács Géza

2014. december 28.

Miért pont Gárdonyi?

"Mindenkinek megvan a maga társa. Mintha a két lélek egy volt volna, ott, ahonnan minden élet ered, s két testbe osztottan fújták volna alá, hogy itt éljen a földön, ezen a rendetlen csillagon. S a két léleknek keresnie kell egymást. Meg kell találnia egymást, különben örökre hiányzik a szívének a fele. S ha meg nem találja egymást, s nem a maga felével egyesül, holtáig érzi a tévedését, szívének a hiányosságát, csonkaságát.”
(Gárdonyi Géza- Hosszúhajú veszedelem 408. oldal)  
                                                              

2006-ig megvallom 3-4 könyvet olvastam Gárdonyi Gézától. A negyediket talán le is raktam, nem értem a végére, nem éreztem fiatalon enyémnek az írásokat. Szívemnek kedves ( legkedvesebb) lány ajándékba adta az „Isten rabjait”, amit én az autóm csomagtartójába dobtam, fontosabbnak tartottam elolvasásánál bármit, pedig míg mellettem volt, akkor kellett volna elolvasnom. Kellett hozzá a fájdalom a „tehetetlen vágyak” és hogy ne legyen mellettem. Ekkor zárkóztam be először, „megtaláltam Isten rabjait” nekem dedikálva. Elolvastam. Beleszerettem, vagyis nem is szerettem ki belőle. Sodródtam, a sorok közt a szemek újabb és újabb Gárdonyi könyveket kényszeríttettek a kezembe. A sorok közül nézett vissza Gárdonyin keresztül az életem. Beleszerelmesedtem. Azt vettem észre egyre kevesebb van, amit nem olvastam, a rádióban két-három mondatból tudtam, melyik regényének rádiós változata megy, a lelkem gyógyult és épült.
Régebben védtem már Gárdonyit, nem volt ő nőgyűlölő, csak ismerte a nőket. Gárdonyi 1885. október 28-án Győrben lépett házasságra Csányi Máriával, a dabronyi római katolikus plébános, Muraközy József törvénytelen tizenhat éves leányával. Ebből ma nem építenek nagy hírt, de ez az igazság. Fiatal (16 éves), de nem naiv lányt vett nőül Gárdonyi, aki más férfi karjában kereste a boldogságot. Aztán mindig visszament Gárdonyihoz, a kilenc hónapja nős író, ezt írta naplójába: „Ennek a házasságnak vagy válás vagy gyilkosság lesz a vége.”Gárdonyi sem menthető fel a felelősség alól, személyiségéből kiindulva elképzelhető, hogy túl magas követelményeket állított ifjú arája elé, s a befelé forduló, elmélyült író egyenrangú szellemi-lelki társ helyett csupán egy a kamaszkora végén járó, szórakozni vágyó fiatal leánykát talált az oldalán. Házasságuk végül 1892 júliusában különválással végződött. Gárdonyi nem találta a helyét, Budapest taszította, ahogy jobb vagy baloldali szekértáborokba állás is. Maga útját szerette volna járni, kereste a szabadságot. Rosszallóan szemlélte az 1896-os millenniumi előkészületeket és ünnepségeket övező „önáltató mámort”, undorodott a képmutatástól, a hazai közélet és közállapotok alakulása kiábrándította.
Egri remete lett, két nagy fiával és megözvegyült édesanyjával költőzik Egerbe. Lett volna lehetősége megbecsült életre Budapesten, Győrben, Pápán, de Dobó városát választotta. Nem lett nőgyűlölő, hiába mondták róla. Rosszul sikerült házassága után, az 1890-es években előbb rövid ideig Feszty Árpád, Margit (Masa) nevű nevelt leánya, majd hat éven keresztül Szarvassy Margit tanítónő iránt táplált gyengéd érzelmeket. Fesztyék visszautasították leánykérését, utóbbi szerelme pedig nem teljesült be, eleinte az író tartózkodó magatartása miatt, majd – miután már Margit hajlott volna a házasságra – Gárdonyi rendezetlen családi állapotára hivatkozva tért ki a leánykérés elől. Egerbe költözése után Gárdonyit közel két évtizeden keresztül fűzte jobbára plátói kapcsolat a férjét és a férje által biztosított egzisztenciát elhagyó Mátékovicsné Tóth Ilonához – ahogy az író nevezte: Milához –, aki a haláláig hű lelki társa és betegágyában gondozója volt. Számára Mila testesítette meg a női eszményt, akinek törékeny alakja és már-már éterien tiszta lelke rendre megjelenik Gárdonyi prózai műveiben (az Isten rabjai Margitja, Ida regénye stb.) és kései verseiben egyaránt.
Gárdonyinak nem csak írásai, de élete is szimpatikus. Azonosulni tudok vele, kedvencem a Hosszúhajú veszedelem. Mindenkinek ajánlom szeretettel. Tizenkét agglegény meséli szilveszterkor miképpen menekült a "hosszúhajú veszedelem" elől - s élhet "boldog" agglegénysorban. Az elbeszélések főszereplőiről kiderül, hogy tulajdonképpen nem is mindig olyan "veszedelmesek", mint amilyennek hirdetik őket, bár vannak közöttük önző, számító vagy egyéb, nem éppen kellemes tulajdonsággal rendelkező emberek is. Az agglegénység oka pedig legtöbbször nem is a "veszedelem " elől való menekülés, hanem azok a társadalmi konvenciók, melyek igen gyakran beleszólnak minden ember életébe.
Ahogy írásom elején leszögeztem: az elbeszélések bizonyítják, hogy a "nőgyűlölő" Gárdonyi jól ismerte a "szépnemet".
Ezért itt a pont. Gárdonyi.

Kovács Géza
2014. december 26.

Karácsonykor találkozunk?

 A kérdés, nem is az. Igen vagy nem? Teljesen mindegy. Hol? Hogyan, miképpen? Ezek másodlagosak és fölösleges rákérdezni. A szerelem valami furcsa megfoghatatlan, amihez nem kell nagydob és szerelem-csütörtök. Minek? Úgy is elmúlik. A kémia gondoskodik, hogy a legnagyobb szer-elemből is szeretet legyen. Furcsán vagyok összerakva, mert miközben előre nézek, én nem feledem a múltat.

Karácsonykor találkozunk?

Persze, részemről a válasz: igen! Nem írok sms-t, e-mailt, nem kopogok az ablakodon, nem nyomom a csengődet és nem is hívlak.

De találkozunk, a szeretetteljes gondolat csodatevő.

Így a jó.

Áldott Karácsonyi Ünnepeket kívánok mindenkinek!

Kovács Géza

2014. december 23.

Karácsonyi gondolatok

Ákom-bákom betűimet nem lehetett könnyen olvasni. A tintapatronos tollam pacázott a csíkos füzetlapra. Jézuskának írtam, elsőosztályos lehettem, még hittem benne. November fele már jól viselkedtem, meg akartam kapni minden kívánt játékot. Az esztergomi Széchenyi téri játékboltba öröm volt bemenni. Annyi csoda volt, nekem meg otthon kevés játékom. A kedves, fiatal, szőke eladó néni meg olyan szép volt, elfogadtam volna még egy anyukámnak. Öröm ült szívemre mikor hajam megborzolta. Frissen volt olajozva a deszkapadló minden évszakban. Télen olajkályhák duruzsoltak, kiscsizmámról gyorsan olvadt le a hó, mely sötét foltot hagyott a földön. Csak nézegettünk ismét édesanyámmal, megint nem vett semmit.
Meg kell nézni előre és meg kell írni, csak akkor van esély, hogy megkapjam. S persze, ha lesz rá Jézuskának elég pénze, hallottam mindig a jól ismert intelmeket. Megint sikerült nagyot álmodnom, ezért felhívta anyám a figyelmemet a kisvasútért, jól kell tanulni, és szót kell fogadni. Hazafele a belvárosi templomba mindig bementünk. A gyönyörű betlehemi jászol elkápráztatott. Csodafigurák, bárányok, mesés szépséget varázsoltak minden évben. Varázslatos volt a december 1976-ban. A kemény tél korán megérkezett, minden éjjel havazott. A karácsony mindig fehér volt. A főtéri óriás fenyőfák alig bírták a mázsás hótömeget, a nagy hóban apám húzott szánkón a csendes kisvárosban. Minden fénylett és ragyogott, az emberek köszöntek egymásnak és ismerték a másikat. Az ismerős zöldséges rakott el banánt és narancsot, a hentesboltos barátunktól gyönyörű kicsontozott karajt és 2 kiló sertésmájat kaptunk, ami hatalmas kincs volt akkoriban. Bejgli szag töltötte be a konyhát, ponty a kádban úszkált. A halászoktól volt Tátról, a Dunán hálózták. Reszketve vártam az esti csengettyűcsilingelést, esti sétából hazaérve az fogadott.
Nálunk is volt, végre megjött, megszületett.
Erősen plusz van 30 évvel később, hónak se híre, se hamva. A főtérről a fenyőfák eltűntek, szánkón itt akkor sem tudnám húzni a fiamat, ha méteres hó lenne. Nincs egy fa sem, pedig a tér tele volt. Megölték őket. Bankok üvegpalotái és reklámjai csalogatják az eladósodni akarókat. Idétlen banki mű mikulások ugrálnak, 15 métereként riogatják a gyerekeket. A korai „beetetést” időben megkezdik. Emberek elrohannak egymás mellett, az autók a zebrán is elütik a gyalogosokat. Veszekedés, szitkozódás, hangzavar mindenütt, eltűnt a nyugalom. A szomszéd utcából ismerős arcot pillantok meg, kedvenc eladó nénim 1976-ból. Megöregedett, ahogy én is. Nem ismer meg, elsiet mellettem. Tescos műanyagtáskában pontyot cipel. Halászok már sehol sincsenek, a halászati szövetkezetet 1990-ben felszámolták. Igaz, hal sincs a Dunában, ponty még kevésbé. A szupermarketben bármikor vehetsz lejárt szavatosságú büdös májat, déli gyümölcs mind a 365 napon van. A karácsonyi menü is sok helyen megváltozott, lazac van pizzával.
Talán egyszer visszatérünk ahhoz, ami jó volt és szép, az értelem győzedelmeskedik. Kézzel foghatóan szegényebbek leszünk, de lelkileg gazdagabbak, mert megértjük a hétköznapokat és az ünnepeket.
Szívünkből éljünk Istennel.
Szeressünk lelkünkkel.
Csak akkor volt érdemes megszületni.
 
Kovács Géza
2014.december 21.

Nagy Várostakarítók helyett nagy káosz

Elbúcsúztak a Nagy Várostakarítók, látszik is Esztergomon.

https://www.szeretgom.hu/content/77729-bucsuznak-a-nagy-varostakaritok

Az új seprű nem, hogy nem jól seper, egyelőre szerintem sehogy. Romanek Etelka hívei, szavazói nem ragadtak seprűt, lapátot és nem vették át azt a feladatot, amit eddig elsősorban lelkesedésből végeztek összefogva az esztergomiak. Az oka egyszerű volt: magunkénak éreztük városunkat! Szalámis fortéllyal számmisztikailag legyőztek minket, ezért ideje, hogy azok bizonyítsanak, akik eddig nem jártak a munkában élen vagy egyszerűen sumákoltak. A hívőtagozattá átalakult polgári körök szemeteszsákot ragadhatnának a következők miatt:

A Fidesz iroda előtt elmondtam a közfelháborodás napján, hogy Esztergom cigányútra lépett politikai okok miatt. Első-számú szövetségessé nőtték ki magukat Magyarország rejtett erőtartalékai. Romanek Etelkáék erőteljes, látható pozitív diszkriminációja kontraszelekció révén negatívat fog szülni. Az ózdi szindróma nálunk, lassabban fog jelentkezni, de biztos vagyok benne, hogy a következő voksolásnál választást eldöntő lesz.

 A takarítást megkapták közpénzből decemberben a romák, fehér magyart csak mutatóba vettek fel közmunkára, így rossz a dolgozni akarók aránya. A munka áll, alig tevékenykedik valaki. A vasútállomás Bem parkjában múlt hétfőn 12-15 roma kezdte a munkát. Körülbelül 30 métert haladtak 4 óra alatt, aztán abba hagyták a takarítást. Másnap 8-an, harmadnap 4-en jelentek meg munkakezdésre, de akik jöttek, azok is a padokon ültek, szemeteltek (!), mobiloztak. Így teltek a napok, a munka ott tartott, mint hétfőn. Sehol. Egyik Budai lakótelepen élő választópolgárunk, aki nem bírta ablakából nézni ezt a semmittevést, szólt a lépcsőházban lakó önkormányzati Fideszes képviselőnek, aki Esztergom-kertvárosban szerzett mandátumot.

Hatása volt, megint megjelentek teljes létszámban a „munkások”, eljutottak a park feléig két nap alatt. A hét-közepére ismét lazult a fegyelem, megint ott tartunk, ahol a múlt hét közepén.

…

Nem jó ez így. Ezt a parkot 12-15-en, egy nap alatt tettük régen rendbe. Most meg az ember a fehér hóleplet várja, hogy a kosz, szemét átmenetileg eltűnjön. Pozitív diszkrimináció nélkül Esztergom tisztább, élhetőbb és szebb lenne!

...

-Nem?

Kovács Géza

2014. december 17.

Válaszok nélküli Esztergom

A sorok írója az elmúlt évtizedekben volt pár közmeghallgatáson. Könözsy László, Meggyes Tamás, Tétényi Éva által összehívottakon. Van összehasonlítási alapom, így azt mondhatom: Romanek Etelka polgármester által összehívott közmeghallgatás erősen felemásra sikeredett. Körülbelül a kérdések 90%-a egyszerűen válaszok nélkül maradt, állítólag írásban kapjuk meg a magunkét. Úgy érzem, az történik Esztergomban kicsiben, ami a demokráciának látszó diktatúrában avagy demokratúrás országunkban. Kérdezhetsz, elmondhatod véleményed, írhatsz, tüntethetsz, sztrájkolhatsz, de semmi nem változik, senki nem képviseli az érdekedet sem a képviselőtestületben, sem az országgyűlésben. Lesheted a postást, hátha mégis jön válasz, és borítékolható érkezik: pár semmitmondó sorral, mismásolással, aztán várhatod a következő közmeghallgatást, esetleg választást, a megmaradó válasz-nélküli problémáddal!

Ez Magyarország, ez Esztergom.

Megtudjuk Romanektől:” 26 napja dolgoznak a testületben, 9 bizottság jött létre 28 külsős taggal, és Romanek Etelka 81 eseményen részt vett". 2016-ban Esztergom ad helyet a testvérvárosi konferenciának (Espoo), Tescoval is egyeztetett kis posta felállításának ügyében. Nyolcan írásban feltették kérdésüket, ezt felolvassa Romanek magyarhangja dr. Sarkantyú aljegyző, de egysoros a reagálás ezekre vagy még az sem, hiszen pl. a városi 9 egyivású nagy létszámú pártbizottságot nehéz szakmai alapon megmagyarázni.

Megtudjuk, hogy Strigonium átvilágítása és átláthatósága azért lesz végre, mert új könyvvizsgáló érkezik.

Fontos kérdések a Szeretgomos Cserép János részéről érkeztek, a városi parkolással és a Szent Miklós Alappal kapcsolatban, de senki nem beszél a Strigonium vagy Meggyes Tamás esetleges felelősségéről, büntethetőségéről a válaszában, így innen kezdve púderezés a lényeg ebben a kínos, jogállamban vizsgálandó témákban.  

Cserép János:

„2015. január 10-től csak újonnan megvásárolt parkolási bérletekkel lehet majd pótdíjazás veszélye nélkül parkolni a belvárosban. A jövő évi matricákat már árulja a Gran Parkoló Kft. Ugyanakkor sem az Önkormányzat, sem a cég honlapján nem található meg a parkolási közszolgáltatási szerződés, ami alapján ez a cég jogosult lehet egyáltalán a parkolási rendszert üzemeltetni a városban.”

„Ismereteim szerint a mai napig érvényben van Esztergom Város Önkormányzatának 52/2004. (XI.25.) rendelete a Szent Miklós Alap az Esztergomi Gyermekekért támogatási alap létrehozásáról,

a jogosultság feltételeiről és a működtetésének rendjéről: http://www.esztergom.hu/rendeletek/52-2004.pdf

Ezen rendelet szerint az Önkormányzatnak egyrészt igen komoly költségvetési kötelezettségei lennének, melyeket évek óta nem tart be, másrészt szerződéskötési kötelezettsége lenne az esztergomi újszülöttekkel, melynek szintén nem tesz eleget évek óta.

Kérdésem arra irányul, hogy a jelenlegi törvénysértő állapotot miként kívánja orvosolni az önkormányzat, az elmúlt években született gyermekekkel szándékában áll-e megkötni a támogatási szerződéseket, illetve kívánja-e feltölteni a Szent Miklós Alapot a rendelet előírásainak megfelelően? Valamint mi a városvezetés stratégiája a már megkötött szerződésekre vonatkozóan - hogyan és miből fogja az ezek alapján 9-10 év múlva várható kifizetéseket teljesíteni?”

…

Én is kérdeztem.

      1.)    Intermodális csomópont. Nyomják a képviselők a zöld gombokat, például december 4-én, de nem egyeztetnek az érintettekkel, a körzetben élőkkel. A 6-os és 7-es választókerületben élőknek is joga van az egészséges élethez. Az alapvető jogok biztosa december 11-én megfogalmazott levelében erre is felhívja az esztergomi testület figyelmét. Sőt vizsgálatokra utasítja az önkormányzatot.
2.) Kisposták. Örömteli, hogy lesz talán a Tescoban kisposta, ez nekünk a törvények szerint jár. Hiszen a Kovácsi lakótelep egyes részei 3 km-en kívül esnek az 1-es postától! Sőt, mivel Szamárhegy, Búbánat a szentgyörgymezői kispostától szintén, és ez a városrész is belterület, így nekik is jár posta! Felhívtam a figyelmet a Szeretgomon megjelent postai hivatalos válaszra, amit érvényesíteni kellene, ha narancssárga a kormány, narancssárga a testület, narancssárga a posta.
3.) Helyijárat. Tárgyalták a Városházán, de nekünk polgároknak a helyközi járatok nem jelentenek megoldást. 1-es és 6-os kellene, hétvégén is menetrenddel, sőt a 7-es helyijárat beállítása elengedhetetlen.
4.) Strigonium-Kegyelet kft. Mi van a mélyben? Újságcikkekre hivatkozva, megkérdeztem, mi van Párdányi Miklós édesanyjának koporsójával?

       …

      Megjegyeztem: Strigoniumnak nem lesz attól átlátható gazdálkodása, mert új könyvvizsgálója lesz. Változások akkor kezdődhetnének, ha a Strigoniumot felszámolnák!

Többen kérdeztek még, szóba kerül díszkivilágítás, szemétszállítás, esővíz elvezetés.

  A hívőtagozatos párthívők szóltak, minél kevesebb lehetőség legyen az esetleges válaszokra. Megtudjuk, belecsaptunk Orbán kezébe, legyen újra „tárgyilagos Hídlap”, ekkor temetem arcom a kezembe.    

18 óra 35-kor jönnek a válaszok 5 percen keresztül. A mellébeszélést nehezen viselőkkel személyeskedik egy sort Romanek Etelka, igazi arcát megmutatva. Megtudjuk: „nagyon súlyos helyzetet örököltek”…(Ki miatt? Mit örökölt Tétényi Éva 2010-ben?)

 „Lépésről-lépésre fognak haladni és nem lesznek csodatévők.”

Mindre írásban fogunk választ kapni. Egyelőre Esztergom válaszok nélkül. 

Nincs semmi.

Csak a türelmünk.

Kovács Géza

2014. december 16.

A devizahitelek és az impotens kormány miatt nem kell több tragédia!

A fűtetlen, bútorozatlan lakásban a 38 éves apa egyedül volt. Felépítették feleségével a családi házukat a gyulai kertvárosban, de nem költözhettek be. A bevakolás volt hátra, de az asszony feladta, megroppant, a gyerekekkel az édesanyjához költözött. Nem tudta feldolgozni, hogy férje elvesztette a munkáját, a törlesztő részletek meg az a ház után, amiben nem is laknak a sokszorosára emelkedett. Olyan összeget kért már a bank, amit a férj akkor is ritkán keresett meg, amikor volt munkája. Önhibájukon kívül kerültek ebbe a helyzetbe, de a média hallgatott, nem szólt erőteljesen senki az érdekükben, a kormány főleg nem, a bank meg gátlástalanul követelődzött. Az egyetlen rozoga asztalon több felszólítás volt, fizetési hátralékról, árverezésről.

A férfi a még nem használt gáztűzhely sütőajtaját kinyitotta, eléje borult és a gázcsapot megnyitotta.

...

A leírtak megtörténtek. A most megosztott tény: 2012 karácsonyán, amit Kásler Árpád is publikált. A 38éves átlag-magyar férfi három pici gyermeket hagyott hátra és nem ő volt az egyetlen. Több száz tragédia ismert, öngyilkosságok sorozata minden jóérzésű embernek, végtelennek tűnik. Aki erősebb volt, mindent hátrahagyva, elmenekült Magyarországról. A XXI. századi magyar holokauszt a devizahitelesek tragédiája, amiért kormányoknak, bankoknak fizetniük kell! ŐK TARTOZNAK! Véleményem szerint a bankok a hazugságukért (kiszámíthatónak látszó hitel ígérete) azt érdemelnék, mint Izlandon! Csődöljenek be ők! Több országban a kormányok a devizahitelesek mellé álltak, de ez nem Magyarország. Nem megoldás a jelenlegi árfolyamon való forintosítás! Tudjuk, a kormánynak van „B terve”, de fárassza az állampolgárokat. Úgy gondolják minél több demonstráció, elveszti a kedvet, reményt és megint marad minden a régiben, a bankok, a sokszor konszolidáltak, tovább gazdagodhatnak! Miközben a Magyar elkeseredésben demonstrál, Orbán Viktor valamelyik milliárdokért felépített-üresen kongó- focistadion VIP páholyában Csányival parolázik, tovább folytatódik a kivándorlás.

Ránk, itthon maradottakra, kemény harc, sok per és az utca vár! Le fogjuk győzni a harácsoló bankokat és az álszent kormányt! Minden áldozatért felelni kell, minden magyar élettel el kell számolni! Ez a legnagyobb érték! Nem a banki, harácsolt milliók…

Mindenki várunk december 18-án, csütörtökön Esztergomban a Széchenyi térre. Demonstrálunk 17 óra 30-tól a Széchenyi tér 18-20. szám előtt található OTP előtt! Fogjunk össze végre, legyünk szolidárisak és ne feledjük soha Szabó Dezső szavait:

Minden Magyar felelős minden Magyarért!

Kovács Géza

2014. december 11.

Esztergomi tükör

Egy nagy büdös K-t is írhattam volna címnek, de nem tettem. Adventi időszakban nem alacsonyodok le arra a szintre, ahová züllesztették politikusaink a hétköznapjainkat. Az ünnepi várakozás ellenére minden szürke, mocskos, Budapesten és Esztergomban is. Nem a napokat számolja a gondolkodó ember Karácsonyig, hanem centit vág: mennyi van még hátra a dilettáns kormánynak? A szabadságvágyó értelmiségi-legyen népi vagy urbánus- nehezen kap levegőt 2014-ben. A helyén még a velejéig korrupt rendszert tartó újkomcsik és a gátlástalan brancsuk. A minden településen megtalálható, az új idők szavát nemértő, széthúzást fenntartó helyi hülyék (ezt szebben nem tudtam írni), stabilan szállítják a Fidesznek az alapokat, szalámijukkal. A K-k úgy viselkednek, mint ahogy a K-k Magyarországon szoktak. Pénzért mindent! Riszálnak, hátha odaférnek a brancs húsos fazeka közelébe, vagy felajánlkoznak. Hányok tőlük. Eladták többen szeptemberben a jövőnket úgy, hogy azt hittük, velünk vannak! Van, aki pénzért, munkáért, olyan is akad, aki üres ígéretért. Még mindig remél, hogy kap.

...

Tőlem tükröt és megvetést.  Minden közösségünket eláruló, napraforgó, egyszerűen gyenge: ezt érdemli. Megvetéssel. Nézzen bele a maga választott tükrébe, gyönyörködjön lelkiismerettel! Nem lát mást úgy sem csak egy nagy büdös K-t!

Kovács Géza
2014. december 8.

Valamit tisztázzunk!

 ( Elhangzott december 4-én a Strigonium előtt)

„Valamit tisztázzunk: nem ezért mentünk ki a Békemenetekre. Nem ezért szerveztünk polgári köröket. Nem ezért győzködtük a barátainkat. Nem azért álltunk ki mellettetek minden fórumon, hogy ti meggazdagodjatok…”
Ezt nem én mondom, hanem Bencsik Gábor, a Magyar Krónika főszerkesztője. Bencsik a Gábor, Bencsik András a Magyar Demokrata főszerkesztőjének a testvére, aki nemrég magyar gárdistáknak varratott ezerszámra egyenruhát, természeten „meggyőződésből.”

A baloldali család ma jobboldali, nem munkásőrök, leninisták. Bencsik Gábor, jelenleg a Magyar Krónika főszerkesztője neveket nem említ, viszont egyértelmű, hogy azokra a fideszes vezetőkre gondol, akik a luxuséletmódjuk miatt kerültek a média kereszttüzébe: Lázár Jánosra, Rogán Antalra, Kósa Lajosra, stb.

 A bili kiborult, Bencsik Gábor kifakadása nem őszinte. Saját érdeke miatt aggódik, hiszen a NÉP fellázadt. A Fidesz túl nyilvánvalóan lop, ezért ki fognak ábrándulni a választók. A bukta után pedig nem lesz pénz Magyar Krónikára, és Békemenet-szervezésre sem. Ezért kéri a tolvaj szponzorokat, hogy kevésbé nyilvánvalóan lopjanak.

Első mondatomban szóba hoztam a városi térkövezést EU-s pénzekből, beszélhetnék az Esztergom-Budapest vasútvonalról, ahol, ha beruházását független szakértők megvizsgálnák és az elvégzett munka valóság tartalmát, megállapíthatnák a visszaélést, jogállamban 5000 évet oszthatnának ki, hiszen sok milliárd hiányozhat. Mindenki tudja és látja gigantikus tolvajlás történik. Spanyolországban nincs közel sem akkora korrupció, mint Magyarországon mégis 51 politikust tartóztattak le a napokban, gyanúsítottak Madrid, Valencia, Murcia és León önkormányzatainál, pozíciójukat és befolyásukat felhasználva csúszópénzért biztosították bizonyos vállalkozások sikerét a közbeszerzéseknél, amelynek összértéke csak az utóbbi két évben 250 millió euró (77 milliárd forint) volt.

Azt gondoljuk, hogy nálunk csak az mszp-s Simon Gábor az egyetlen tolvaj, és ami Spanyolországban megtörtént, nálunk nincs?

Ne legyünk naivak.

A NAV botrány rámutatott, hogy velejéig romlott a kormány, elég arra gondolni, hogy Mészáros Lőrincnek 5 hónap alatt 300 millió Ft-al nőtt a beismert szem előtt lévő vagyona, Lázár János 10 éves fiának 70 milliós ingatlana van, Szijjártónak különb és drágább háza, mint Merkel asszonynak, akkor épeszű ember rádöbben: ezért kell nekünk 3-400 Euróból élni, mert nem jut, a trógerek ellopnak mindent! Elég volt a korrupcióból, a maffia kormányból és a megélhetési pártbrancsból, akikhez képest a korrupt elítélt BKV vezérek, vagy pl. Hagyó, kispályás gentleman. Orbán-Lévai, Rogán, Kósa, Lázár, Mészáros, Csányi, Kubatov, Simicska…ezek a nevek hallatán, eljutottunk odáig nem a politikus a kormány jut eszünkbe, hanem Al Pacino. Az újságpapírba csomagolt hal, vagy a selyemágyban hagyott levágott lófej. Velem baj van, mert én még rosszabbra gondolok. Lehet, mert Esztergomot eladósító századik senkijük módszereit ismertem, így van belelátásom mivel állunk szemben. Nekem a Keresztapa bűnözői helyett a kormányról és kiépített rendszeréről Emir Kusturica-Macskajaj című film ugrik be, hiszen ez a maffia, bocsánat kormány, kicsit szlávos… 

Magyarország következménynélküli, politikusoknak köszönhetően: hazug-ország lett, ebből van elegünk.

Meggyesnek sem esett semmi bántódása, 25 milliárd adósság nem Esztergom milliárdos eltűnt forgalma volt, érdemes lenne vizsgálódni városukban, de nem teszi senki. Félek, a Medhotel, Intermodális csomópont, teher-kompkikötő kialakítása, mind a korrupció melegágya, az EU-s pénzek könnyen eltűnhetnek, átalakulhatnak és abból nem Esztergom és Esztergom lakossága, hanem a politikusok fognak újra gyarapodni. A Mi pénzünk, de ennek ellenére mi leszünk az üldözendő célpontok, akik kimerünk állni és tolvajt kiálltunk! Ezt a világot 2010 előtt megismertük!

A szponzor-tolvajt féltők, Bencsik, Bayer félék, majd rólunk hazudják, hogy bűnözők vagyunk, ahogy tették a napokban a pedagógus hölggyel, aki mert szólni sorstársai érdekében.

A piti maffia aljas, csúsztat és hazug.

Meg kell válaszolnunk még az üres kassza legendáját és az esztergomi rendezetlenséget. Tétényi Éva Esztergomot –a feltételekhez képest-rendben adta át, közel 2 milliárd plusszal. Hiába mondja Romanek, hogy üres volt a kassza, ez nem igaz, figyelmeztetjük a polgármester asszonyt, jobban teszi, ha nem hallgat azokra a súgókra, akiknek köszönheti a polgármesteri széket. Elmondtuk legutóbb is: nem akarunk Kiss-Rigó-Hernádi-Sórón Esztergomot, de a nyergesi vonalból sem kérünk.

 Kedves esztergomiak, sorstársak!

 Rendeződjünk, fogjuk egymás kezét. Ne üljünk fel azoknak, akik éket akarnak verni, hiszen mind a jobb, mind a baloldalon vannak olyanok, akik érdekeltek a fennálló status quó fenntartásában. Az egész rendszerrel baj van, de az első lépés, hogy ezt a kormányt leváltsuk! Ezért össze kell fogni és tenni! Jönni fog a FELTÁMADÁS ÉS VALAMI ÚJ!

…

 Hajrá Esztergom! Hajrá Magyarok!

Kovács Géza

2014. december 4.

Esztergomi december

 A tél első jele: melegedő hajléktalanok a lépcsőházban. Megszoktuk, elnézőek vagyunk velük, zord az időjárás. Kabátom gallérját a nyakamba húzom, lábam elé kell nézni, csúszik a balesetveszélyes össze nem szedett falevél, épeszűnek nem öröm rajta sétálni. Fagyás nélküli jégpálya szembe fújó széllel. Nem ezt kívántuk. A volt Diego előtt iskolába igyekvő (!) tizenévesek fújják nem csak a dohányfüstöt, csípi a szemem „hajnalban” a cannabis. Behúzódtak az eresz alá, átverekszem magam a füsthálón.  A szelektív hulladéktároló elé kiöntve a vegyes szemét, tetején műanyagzsák üres pillepalackokkal, a tudatos „rendszerető” nem bajlódott a hulladéktartóba való behelyezéssel, egyszerűen leb…ta! Kóbor kutya kapar ételmaradék után, a másik oldalról guberálók szedik a sörösdobozokat. Az hiányzik még, hogy idehozzák a távolsági buszmegállót, fakad ki Feri bácsi a 8 óra 10-es összevisszajáró helyijáratnak nevezett valamit várva. A plexi hát és oldalfalú buszváró alá próbál behúzódni mindenki, esőisten siratja Esztergomot. Szomorúnak látszik minden, a szél hol viszi a szemetet, hol visszafújja. Szóba kerül a legutóbbi testületi ülés, a lakótelepen élőknek megint nem számít az élete. Itt élők ezt érzik, ezt mondják, a politikusok nem titkolják. A szegénység a kiszolgáltatottság nem szégyen, a hatalmon lévőknek érdem, ha ezt annak lehet nevezni. A buszsofőr rádiója még a 8 órás híreket ismétli, minden rendben: dübörög a gazdaság. Megtudom a tej hol olcsóbb 13 Ft-al a közeli gazdaságosban kapottnál és a krumpli árából is naprakész vagyok. Pár Ft megspórolásáért is utaznak és utaznának az emberek, de nem tudnak. Nincs 7-es helyijárat, szombat kora délután leáll a közlekedés, hétfő hajnalig elvágva a többség a külvilágtól. A Vértes Volán agyamentje azokat a helyközi járatok ajánlotta, amelyek nem járnak pl. a vasútállomás fele. Az új testület egyetértett a „szakértővel”, aki biztos nem esztergomi. Bejárja a busz, 11-es vagy 111-es az egész várost, közben a régi 6-os vonalán járunk, igaz egy kicsit az 1-esén is. Agyrém. A fűtetlen, kivénhedt csuklós alig bírja kerülgetni a gödröket, 210 Ft-ért várost nézek. Erre lehet sok mindent mondani, de ez nem európai közlekedés, így öröm leszállni. A Zöldház romokban, üzlet-üzlet hátán kiadó, még decemberben is. Mi lesz itt januárban? Minden szürke, fekete. Az időjárás és a nagypolitika sincs Romanekékkel, biztos, hogy most nagyarányban vesztenének, pedig az önkormányzati választás óta csak 8 hét telt el. Lesz itt változás, érezhető. Hamarosan jön a Hídlap, kidobott sok-sok millióval, kell a visszamutogatás, a helyi sikerpropaganda. Ott majd megmagyarázzák: rosszul látjuk, hiszen Esztergomban süt nap és ez a brancs, soha nem volt korrupt.

A postán ismét 40 percet álltam sorba, postai kalandjaimat, Esztergom postahelyzetét holnap bemutatom.

                                                                                                                           

Kovács Géza

2014. december 2.

Korrupció Esztergomban?

Annyi mindenről kellene írnom, fogok is, de utol kell érnem magam. Néha úgy érzem: kevés lenne napi 48 óra, de azért a sok feladat ellenére, mindennel tisztában vagyok. Láttam a visszafele mutogató, hamis Romanek interjút a Hídlapban, amit méltó helyen, csütörtökön a Strigonium előtt, részletesen meg fogunk válaszolni. De most másért megyünk demonstrálni, vagyis így nem igaz, mert szerintem minden-mindennel összefügg. Nem a Nokiás dobozok idejét éljük, nehéz a korrupt politikusokat lebuktatni, de a politika és a gazdaság tökéletes egybefonódása Magyarországon megtörtént. Esztergomban ez miképpen van, ír erről a Hídlap, Szeretgom, beszél róla az RTVE, KTV? Sajnos nem, mert nálunk sincs máshogy és ahogy van, arról kevesen mernek beszélni. A valóság nekem nagyon csípi a szemem, a magyar többséggel együtt. A „Közfelháborodás napján” a Fidesz iroda előtt mondtam Esztergomban, Sóron ingatlan előtt állunk. Sóron úr nem csak a futballt irányítja Esztergomban, de Nemzeti Dohányboltból is kapott szép számmal. Azt mondják Sóron, közvetlenül Romanek Etelka polgármester asszony főtámogatója. Sóron mögött a MOL-os Hernádi és ott is vagyunk Orbán Viktor futballstadionjaiban a VIP páholyban, ahol már Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök is tenyér szkennelt.   

 A magyar kapkodja a fejét, azt érzi egyre rosszabbul él és belehazudnak az arcába a dübörgő gazdaságról. Azt látja, kivételes esélye annak van, aki a brancshoz tartozik, hiszen a rendszer lényegévé vált a mindent átszövő korrupció. A NAV elnöke is a helyén, mellébeszélnek fent, következmény nélküli rezsimmé váltunk. Minden továbbra is alapvetően a pénzről szól, de másként. Sokszor úgy tűnik, hogy a kormány eleve a csókosaira szabott jogi környezetet teremt – így látszólag minden rendben van –, akik ezért hálával és szájat-tartó hűséggel tartoznak. Gondoljunk Meggyes Tamásra. Soha senkinek semmi baja, bántódása nem történik, de mindenki tudja, hogy a manipulált közbeszerzési eljárásokon sokan nyernek érdem nélkül, de visszacsorgatnak a pártkasszába, netán a politikusok zsebébe. Esztergomban ilyen lehet, létezik nálunk korrupció? Szerintem igen, de ameddig csak nevében független az ügyészség, bíróság, nem sok reményünk van. Rendszergond van Magyarországon! Ezért megyünk csütörtökön újra az utcára, elegünk van a problémákat szem elől elhazudó kormányból és brancsából!
Változások kellenek! Mindenhol. Esztergomban főleg!

Kovács Géza
2014. december 1.