2015. július 13., hétfő

Poshadt, kicsi uborka



"Poshadt" szinonimái: rohadt, romlott, penészes. Jelentése: Büdösödni kezdett vagy már rossz szagúvá vált (folyadék, állóvíz) a benne levő anyagok hatására. Átvitt értelemben: Elmaradott (személy, elgondolás, nézet), amely a jelenkorban már elmaradottnak számít; aki az új gondolatok befogadására már képtelenné vált.  Továbbá: Lustává lett (ember, csoport), akinek lassanként elfogyott az ereje, kezdeményezőkészsége hosszas szellemi vagy testi tétlenség miatt; ellustult, eltunyult. 

Ha New York a Nagy Alma (Megjegyzés: Edward S. Martin író használta először New Yorkra, amikor leírta azt 1909-ben kiadott, „A vándor New Yorkban” című könyvében. Egy metaforában nevezte így a várost, melynek lényege az volt, hogy ez egy olyan hely, ahol mindenki megtalálja a boldogulását.), Esztergom a poshadt, kicsi uborka. Szándékosan nem romlott narancsot mondtam, mert Esztergomban nem csak a Fidesszel volt és van probléma. Minden problémánk a pártatlan, független lokálpatrióta szemlélet elvetéséből adódik, vagyis magunkból. Városunkban az esztergomiak megosztottak, de 70%-ban, döntő többségben jobboldali, polgári, konzervatív beállítottságúak. Uborkaszezon van, de figyeljük meg, az ígéretek ellenére Esztergomban mindig esemény nélküli időszak van, az esztergomiak nagy részét az árokásás és a pletyka foglalkoztatja. Poshadttá vált a közélet, a politikai vita teljesen eltűnt, mintha minden rendben lenne, a más véleményt, kritikát egyszerűen elhallgatják. A büdösödéshez kellett az is, hogy személyek, pártok lettek Esztergomban a Fidesz csicskásai. Eladták magukat, még ha úgy is látszik, hogy aztán ők a kőkemény ellenzék. A nagy francokat! (Bocsánat!) Az önkormányzati választás előtt eladták az új gondolatokat, reformokat, a poshadás útját választották. Ma meg beálltak szélcsendes helyre, a hallgatás nagyon kifizetődő. Orwelli világ köszöntött ránk, színházzal, visszarendeződéssel, sok-sok „hamarosan” szemfényvesztéssel!  Esztergomot a migráns kérdés vagy a pride még jobban megosztja, a nagypolitika betette újra a lábát helyi közösségünkbe, aminek az egy tányérból mazsolázó politikusok megint örülnek. Közben semmi, de semmi az égvilágon kívül nem történik Esztergomban, bár van fakivágás (a gyökérzet persze mindenhol ott maradt), játszótér avatás (ingyen sörrel!), ingyen buli a Széchenyi téren (Kenyeret és cirkuszt a népnek), kerékpárverseny.  Szóval minden van, de nincsenek normális párbeszédek, járdáink, útjaink, menetrendes minden városrészbe eljutó helyi járat közlekedésünk, kispostánk, közösségi helyeink, ahol összejöhetnének városrészeink lakói. Hivatalos levelekre nem válaszol az önkormányzat, úgy látszik, mutatják, hogy mindent megtesznek, meg ők aztán már nem Meggyesék”, de ez sokszor nem igaz. A többségnél meg elfogyott az erő, ezt jól használja ki a hatalom, ezzel vissza is él. Uborkaszezonban a poshadt kicsi uborkánkról írhatnám, hogy a piac elején megint csalóknak adakoznak a jóhiszeműek, hiszen ismét nem beteg gyerekeknek gyűjtögetnek adományokat, a kertvárosi SPAR-ból bevásárlókocsikat hazatolókat sem szeretném kipellengérezni, pedig lenne olvasottságom, ha kiírnám miért Sztojka képviselő úrnak kellene rászólni ezekre a „polgárokra”.  
( Ráadásul, most intézkedhetne az adománygyűjtőknél is, mert a gyűjtögetők ( freudi elszólás) a lovárit  „véletlenül” értik.)
Nézzünk a tükörbe, tisztelet a kivételnek, de lustává váltunk, feladtuk. Jó az ingyen buli, ingyen sör, a szélcsend, a pletyka meg az országos politika megbüdösítette a kicsi uborkánkat.
Pedig egészséges magokat vetettünk el.
(Megjegyzés: A sorok írója is feladná, csak nem tudja, hogy kell…)

Kovács Géza
2015. július 13.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése