Minden bajunk abból adódik, hogy nem élünk lehetőségeinkkel. Mint
ismert, 1973-ban Párkányban és nem Sturovóban megtalálták a hőforrást majdnem
40 fokos gyógyvízzel. Erre építették a Vadast az elszakított területeinken,
Csehszlovákia majd Szlovákia profitált a adottságainkból.
Most nem a soha be nem gyógyuló sebeinket szeretném nyalogatni
és nem az jön, hogy „Vesszen Trianon”, hanem a gondolkodás. Józan ésszel,
laikusan próbálom valamire felhívni a figyelmet.
A törökök Esztergomot szerették fürdői miatt és nem Párkányt ( Kakathot vagy Parkant). Hévízünk
volt, forró vízzel, több török palotában melegvizes medencék épültek a
középkorban Esztergomban.
A bányánál dolgozó idősebb fúrómesterek megerősítették, hogy a
II. világháború után is Esztergomnak forró vize volt, a Prímás Szigeten több
helyén feltört.
Esztergom aquaszigetet épített Meggyes Tamás ideje alatt, víz
nélkül! Gyors, politikai oka volt a
fürdő építésnek, így nem gazdaságos ésszerűség gyarapította Esztergomot. A fürdő vize nem termál gyógyvíz, hanem
motorral felfűtött, eredetileg mindössze 29 fokos gyógyhatású ásványvíz.
"Annak viszont kiváló, akár palackozni lehetne" – reklámozták anno az
elmebeteg, tolvaj, agyhalott pártpolitikusok.
Az
esztergomi fürdő vízét a Szent István kút adja. Ásványvízzé minősítették, ami
azt jelenti, hogy gyakorlatilag a különböző balneológiai kezelésekre alkalmas a
víz, de másra nem. A Szent István kútnak a vize 29 fokos, ezt az al-Dunán
keresztül hozzák be az épületbe, megfelelő kezelések után juttatjuk a
medencébe, illetve melegítik a vizeket. A medencéknek a víz-hőmérséklete 30
foktól 36 fokig terjed. Gázmotorok segítségével melegítik a rendszert.
Esztergomnak elsődleges lenne szerintem a meleg gyógyvízét
megtalálni. Feltárni, minősíteni, híressé tenni. A történelmünk, múltunk adott.
Közben a Duna tulsó felén
megint előrébb járnak megint városunkból profitálnak, mert minden ötlet nálunk a
mai Esztergom fölött a magánmutyi!
Kovács Géza
2017. Augusztus 22.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése