Az Esztergomi Országzászlót az Országzászló-mozgalom 1935. október 6-án avatta. Eredetileg kettőskereszt díszítette az árbocrudat, ahová csak félig húzhatták fel a lobogót. A talapzatot a Magyar hiszekegy kiálló betűi és a koronás címer díszítette. A koronás magyar címert 1948-ban Kossuth címeresre cserélték.
Évekkel ezelőtt az Esztergomi Oroszlánról Meggyes Tamás esztergomi volt polgármesternek semmi ismerete nem volt. Fogalma sem volt arról, hogy hol található és mit jelent a magyarságnak ez a szakrális nemzeti jelkép. Ezt egy lakossági fórum Tv felvétele bizonyítja. Kérdésemre elmondta Badiny Jós Ferenc könyve a Városházán van, de bevallja, nem jutott el odáig, hogy elolvassa. Koditek Pál segítette ki, hogy megértse, egyáltalán miről beszélek. Azóta valami megmozdult az Esztergomi Oroszlán ügyében, de ez még mindig nem az, amit képviselnie kellene Esztergomnak! Beemelték a városi köztudatba, mert „divatos lett”, mint Trianon!
Most már az esztergomi lokálpatrióták és városunk barátai által felújított Esztergomi Országzászlónál is parádéznak a megvilágosodottak, köpönyegforgatók, persze a választások előtt.
A velünk élő történelem, a múlt, nem lehet politikai pártok játszóeszköze. Nem lehet engedni, hogy egyszer kirohannak a Parlamentből, mert 1 percre sem képesek felállva emlékezni, majd pár év múlva szóvirágokkal összetartozásról beszélnek, és krokodilkönnyeket ejtenek a voksoló „véreikért”! Aljas szemforgatás, képmutatás ez, amit Mi Esztergomiak észreveszünk!
Június 4-én 16 óra 30-kor trianoni megemlékezés veszi kezdetét az esztergomi Hősök terén. Lányi Dezső szobrászművész - 1927. június 27-én Horthy Miklós által avatott - kőemlékművénél.
Ez az esztergomi I. világháborús emlékmű sincs a köztudatban, kevesen tudják értelmezni, hogy a talapzatán a nyitott szájú oroszlán az ősi országunkat védelmezi. A homlokzati reliefen a férfiakt nem csupán az I. világháborús hősi áldozatokat gyászolja. A nemzettragédiánkra való emlékezés után 18 órakor az Országzászlónál emlékeztető és figyelemfelhívó kulturális rendezvényt tartunk.
A hozzánemértők által felrakott zászlót lecseréljük olyanra, ami az Országzászlóra való és méltó!
Az Országzászló-mozgalom a küzdelmes trianoni idők szülötte. A magyarságnak acélosodó akaratát kifejező jelképe lett a félárbocos Országzászló. Molnár Ferenc tarcali v. főoktató 1930 őszén azt a javaslatot terjesztette fel, hogy a budapesti Szabadságtéren felállított Ereklyés Országzászló mintájára minden községben a leventék gyülekezőhelyén állítsanak fel egy magas árbocot és erre minden foglalkozás elején húzzák fel a nemzeti zászlót, s a foglalkozás végén azt ünnepélyes keretek közt vonják be.
A társelnök megvalósításra ajánlotta a leventeegyesületeknek, kiegészítve azzal, hogy a zászló a nemzeti ünnepeken is felvonassék. Azután állították fel a többi Országzászlót hazánkban.
Az Országzászló-mozgalom hatalmas kiterjedése, az egymás után keletkező új Országzászlók felállítása bizonyította, hogy a mozgalom nem pillanatnyi fellángolás, nem gyorsan feltörő, de aztán ellankadó lelkesedés volt, hanem a nemzeti gondolat kifejezésének végleges formája, mely rendszert alkotott és ennek fenntartásában felébresztette a nemzeti erőket, egységes csatasorba állította a magyart. A mozgalom a nemzeti lobogó magasan szárnyaló kultuszát teremtette meg az Országzászlóban. A magyar nép a maga hősies erőfeszítésének, harcokkal telített életének mindennapi küzdelmében való megbecsülését látta az Országzászlóban. Fegyelmet, önbizalmat követel az Országzászló, áldozatkész, hazafias magatartást kíván meg. Nemzetünk, nyelvünk, jogaink tiszteletben tartására szólít fel mindenkit!
Ezért fontos az Esztergomi Országzászló beemelése a városi köztudatba. Az eredeti állapot helyreállítása mellett a hozzátartozó üzenet nem más, mint magyarságunk pártok felett álló önvédelme!
Kovács Géza
2014. május 12.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése