Tallérossy Zebulonok, Katánghy Menyhértek kora

„ A Parlament pedig az országnak nem lelkiismerete, hanem színháza volt, karzatán hölgykoszorúval,talpa alatt elsüllyedt valódi országgal”

(Mikszáth Kálmán - Két választás Magyarországon)

Mindenkinek ajánlom szeretettel Mikszáth Kálmán írásait, azok közül is a "Két választás Magyarországon" című remekművet.

Katánghy Menyhértet a két cikluson keresztül parlamenti képviselőt 1893-ban, a Pesti Hírlapban keltette életre a jó palócok atyja.

A munka és fáradtság nélküli sikerre vágyó embertípust mutatja be Mikszáth, miközben görbe tükröt tart a XIX. század végére beteggé vált nemzetünk elé.

Eltelt 120 év és mintha csak pár percre pillantottam volna fel Mikszáth könyvéből. Semmi nem változott, nincs köztünk Mikszáth, de Jókai, Gárdonyi sem, mintha semmit nem tanultunk volna tőlük.

Pedig ők, kegyetlen őszinteséggel írták le: Okulj Magyar, mert birkába vesznek!

Olvasom, hogy a Jobbikból kilépett H. T., a volt parlamenti képviselő ( 2010-2014), aki előtte a HIT gyülekezetének volt vezető ideológusa.

Micsoda?

 Hogy van ez? Hogy került oda?  Mármint ezek után a Jobbikba? Tényleg bárki jöhetett, aki bevásárolta magát?

Vona Gábor?

Vagy Szabó Gábor? Válaszoljatok már a gondolkodónak. Miképpen lehetett ez?

Ki engedte?

...

Akkor itt hatalmas erkölcsi problémák vannak, XIX. századinál nagyobbak.

Oda jutottunk, egyes szélhámosok, a vallásukat is oda-vissza váltogatják, de erről Szegedi Csanád többet tudna mesélni az ATV-n!

Most KáGéBéla és még mindig nem tudunk mindent, mi van még a mélyben, vagy Kovács Béla, esetleg Orbán Viktor aktájában, tarsolyában!?

  Tallérossy Zebulon és Katánghy Menyhért utódai gátlástalanul játsszák színházukat, pártoskodnak és továbbra is hülyére vesznek, mert ez még mindig csak gyenge példa: a jéghegy csúcsára!

Kovács Géza

2014. május 29.

Az esztergomi nagy városi petting

 A petting: angol szó jelentése szeretgetés, becézgetés, simogatás. Tágabb értelmezésben szexuális beteljesülés előidézése szerelmi játékokkal, önkielégítéssel közösülés nélkül. A pettingnek az intim szexuális kapcsolatteremtésben van nagy jelentősége…

                                                     

Az esztergomi pártpolitikáról rég ezt gondolom, vannak politikai alakulatok Esztergomban, akik ha nem is egyesülnek, de sok-sok örömet okoznak egymásnak.

Az esztergomi városi nagy pettingben élen jár a helyi MSZP.  Márciusban hisztérikus műbalhéjukkal, a Jobbikot pettingelték fel –országosan (!)- 1-2 %-ot adtak nekik pluszban, előtte orálisan kényeztették a helyi valóban levitézlett Fideszt, a Tétényi ellenes meggyes katonákat.

 Azóta sincs egyenes arculatuk, a határozottnak tűnő, de könnyűvérű gyenge „nőt” játsszák, lásd. RTVE megjelenés, közös akciók, cikkek, Fidesz („erős férfi”) rendezvényeken való aktív részvétel, közös kampány, alibi munka.

Meggyesről jut eszembe, van az egésznek valami perverz, diszkrét bája, hogy mindig annak tesznek jót, akit ellenségnek kiáltanak ki, aztán a közleményeikkel, színházi akciójukkal, mégis örömet okoznak a „riválisnak” és valóban soha nem egymást bántják, okolják. Ez a városi nagy petting, amit látnak az esztergomiak, hiszen nem vakok.

 Május 25-én, dél körül írom a sorokat, javában tart az EP választás. A petting betetőzése az lesz hibás városi politikájuknak, hogy a Gyurcsány párt, a DK le fogja őket hagyni! Törpe párttá válik a mai napon az MSZP és remélhetőleg nem csak országosan, de helyben is-az eredményeknek köszönhetően- ész-szerű változások kezdődhetnek!

Mert a külön utas pettingelésnek nincs értelme, Esztergomban csak összefogással lehet nyerni, ahol a másoknak való örömokozás: nem a pártpolitika!

Kovács Géza

2014. május 25.

(Esztergomban az MSZP 635 szavazatot, 8.43 %-ot a DK 11. 45 %-ot kapott, az Együtt PM 6. 37%-ot ért el!...)

A teljes az egész

Szerintem a teljes az egész. Hogy mire gondolok? Trianonra és a hozzá kapcsolható történésekre. Azt gondolom a magyar tragédia, a magyar holokauszt: Trianon! Ezért megfelelő és azonos súllyal kell kezelni történelmi eseményeinket, mert ha nem tesszük, torzítunk. Mielőtt bárki belekötne soraimba, jelzem a fenti mondatot, hogy "Trianon a magyar holokauszt", több parlamenti képviselő 2012-től szintén kijelentette.
Romsics Ignác történész még a Rubicon újságban is értekezett 1920-ról és 1944-ről. Véleménye szerint a két, látszólag különnemű esemény ugyanannak a történelmi fejleménynek, a nemzeti liberális magyar állam- és nemzetépítés tragikus kudarcának egymással szorosan összefonódó komponense.
Mivel a teljes az egész, így az írásom meghúzás nélkül itt elérhető.

Esztergomi Országzászló a Trianoni emlékművűnk

Trianon

A trianoni békeszerződést (trianoni békediktátumot) 1920. június 4-én budapesti idő szerint 16:32-kor írták alá a franciaországi Versailles-hoz tartozó Nagy-Trianon-kastélyban. Az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként, a háborúban vesztes Magyarország (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Japán, Belgium, Kína, Kuba, Görögország, Nicaragua, Panama, Lengyelország, Portugália, Románia, a Szerb-Horvát-Szlovén Állam, Sziám és Cseh-Szlovákország) között létrejött békeszerződés, amely többek között az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság új határait.
Az első világháború kitörésekor Magyarország területe 282 870 négyzetkilométer volt (a horvát megyék és Fiume nélkül), a trianoni békediktátum ebből 62 937 négyzetkilométert ítélt Csehszlovákiának, 20 956 négyzetkilométert Szerbiának. 102 787 négyzetkilométer jutott Romániának, ez egymagában nagyobb terület annál, amennyit Magyarország megtarthatott: az osztrákok annektálta 5055 négyzetkilométer híjával összesen 91 114 négyzetkilométert.
Magyarországnak az 1910. évi – a háború előtti utolsó – népszámláláskor 18 264 533 lakosa volt. Ebből az utódállamok fennhatósága alá került 10 781 773 lakos, köztük összesen 3 727 205 magyar. A csonka országban maradt 7 481 954 főből – az 1920. december 31-én tartott népszavazás adataival kompenzálva – 7 156 727 fő volt magyar anyanyelvű, pontosan helytálló tehát az az állítás, hogy minden harmadik magyar ember idegen uralom alá került.
A Magyar Királyi Statisztikai Hivatal 1920 után felmért adatai szerint a magyar gazdaság és ipar vesztesége átlagban 60-80 %-osak voltak, ezek a tényszerű adatok nem egy cikkbe, de egy könyvbe nem férnének bele, ha minden veszteségünket fel akarnánk sorolni. 

Országzászló Mozgalom

Az országzászló-mozgalom az 1920. június 4-ei trianoni békediktátum következménye volt, mely a szétszakított nemzet összetartozását akarta erősíteni a kifosztott, megalázott magyar közösség tagjaiban. Aligha volt a XX. századnak még egy eseménye, mely oly szerteágazó volt, és ilyen mély hatást gyakorolt volna a magyar­ társadalom életére és közgondolkodására, mint a trianoni béke. Ez a számunkra gyalázatos megállapodás nemzedékek sorsát, nézeteit határozta meg, és határozza meg napjainkban is.
Az Országzászló Mozgalmat 1925-ben hirdette meg dr. Urmánczy Nándor, örmény származású erdélyi politikus, országgyűlési képviselő, a Védő Ligák Szövetségének elnöke. A mozgalom alapgondolata az volt, hogy minden nemzet, minden emberi közösség alapvető joga és egyúttal kötelessége is az összetartozás kinyilvánítása. Ennek jelképeként közadakozásból állították fel 1928-ban a Szabadság téri Ereklyés Országzászlót. Két évvel a Szabadság téri emlékhely felavatása után Molnár Ferenc tarcali pedagógus javasolta, hogy Budapest nyomán a többi magyarországi település is állítson országzászlót. Ezeket minden ünnepen vonják fel, majd a trianoni gyász jeléül engedjék félárbocra. 1931-ben Mohácson emelték az első vidéki országzászlót. Ezután már valóságos mozgalommá fejlődött az országzászló-állítás, melynek koordinálását az Ereklyés Országzászló Nagybizottsága végezte. Bő évtized alatt már mintegy ezer helyen emlékeztetett félárbocra eresztett országzászló a trianoni igazságtalanságra. Minden országzászlót először beiktattak Budapesten a központi Ereklyés Országzászlónál, mielőtt elvitték a felállítási helyére. 1939-től, a bécsi döntések eredményeként visszacsatolt települések is igyekeztek mielőbb saját országzászló-emlékművet állítani

Esztergomi Országzászló

Az Esztergomi Országzászlót az esztergomi képviselő-testület és az Országzászló Mozgalom 1935. október 6-án avatta városunkban a Prímás szigeten.
„Talán nem helyes, hogy minden községben és faluban legyen Országzászló, de annak tagadhatatlanul nagy jelentősége van az ifjúság hazafias nevelése körül” – ezekkel a szavakkal helyeselte Zwillinger Ferenc városatya az esztergomi képviselő-testület 1933-ban megtartott gyűlésén az Országzászló városunkban való építését. Esztergom Vármegye a Dunán túl nyúló területeinek nagy részét lakossággal együtt elvesztette és csak 13 év telt ekkor a békediktátum kihirdetése óta. A városi testületi indoklásból világosan kiderül, milyen céllal kívánták felállítani az Országzászlót. A nemzet identitását és egységét jelképező lobogó emlékművét kézenfekvő volt, az elszakított országrészek határát is jelentő területen felállítani, így esett a választás a Prímás sziget csúcsára. Az emlékmű felállítása közadakozásból történt, amihez a város 100 pengővel hozzájárult. Az Esztergomi Országzászló felállítására 1934-ben bizottságot hoztak létre, akik nem véletlenül jelölték ki a Trianoni békediktátumra való emlékezésként a sziget városhoz eső végét, ahol a Kis-Duna és a Nagy-Duna újra találkozik. Einczinger Ferenc, Etter Ödön, Hellebrand Béla, Kiffer Ferenc bizottsági tagok nem csak azzal voltak tisztában, hogy II. Rákóczi Ferenc 1706. szeptember 16-án a felállítandó Országzászló közvetlen közelében pihent meg, hanem az Esztergomi Oroszlánok szakralitásával is.  A terveket Gáthy Zoltán és ifjú Toldy János mérnökök készítették, és az emlékművön lévő felirat tanúsága szerint „Polhammer J. kőfaragó” alkotta.

Esztergomi Országzászló sanyarú sorsa

A II. világháború után a kettőskeresztet, amelyen az ereklyés országzászló volt az árbocrúddal, zászlóval együtt távolították el. A talapzatról a Magyar hiszekegy mondatát levésték, a koronás magyar címert 1948-ban Kossuth címeresre cserélték. 1990-től senkinek nem jutott eszébe esztergomi műtárgyunk védelme. Lehetőség és idő is volt erre, pénz is akadt bőven, csak a nyitott szem a szándékkal és a tudással nem találkozott. Közadakozásból 2012-ben munkálatok kezdődtek, ezek nyomán visszakerült az eredeti felírat, a kettőskereszt és ereklyés zászló. Azóta az Országzászlóra való lobogó eltűnt, ezért június 4-én pótolva lesz odavalóval, ahogy a koronás címer is a helyére kerül.
Jobban kellene becsülnünk a múltunkat, hiszen az Esztergomi Országzászló az igazi Trianoni emlékművünk.
 
Kovács Géza
2014. május 22.

Esztergom délben

 Alszik a város, úgy érzem magam, mintha jó nagy szieszta lenne, dél körül. Remélem a problémát csak az okozza, hogy van pár nap május 25-ig.

Mert ha nem ébredünk és nem azt tesszük ami a dolgunk, agyagba fognak döngölni az idegen pártkatonák. Utolsó, kampány nélküli, békeidős órákban vagyunk, én így látom.

Még egy hét és itt az EP választás, a pártpolitika a jól megérdemelt helyére kerül. Végre. Országos kampány nincs, az EP választásra költhető pénzeket is elköltötték a pártok áprilisig, így lefutott a meccs, ismétlődik pepita arányokban az április 6-i végeredmény.

A kormány a média hatalmával jól visszaél, volt Sneider Tamás / Roy/ (Jobbik) ügy, van Molnár Zsolt (MSZP), Kovács Béla (Jobbik) ügy, hozzáteszem, mindegyik valós, de azt nem értem, eddig miért nem volt probléma, miért pont most?

Ez olyan, mint az országgyűlési választás előtt Simon Gábor alelnök (MSZP) 240 milliós pitiáner korrupciós trógersága, miközben annyi Esztergomban 1999-2010 között évente tűnt el a városi Fidesz jóvoltából.

De menjünk sorjában:

Sneider Tamás / Roy/ ( Jobbik) vircsaftban nem szólnék, elvégre jó barátomnak tartom az egri politikus urat, még akkor is, ha elfeledte barátságunkat. Nem én változtam hátrányomra, talán ennyit írnék erről.

Molnár Zsolt (MSZP) –nemzetbiztonsági bizottság volt elnöke (!)- kispesti huligán volt, Labanc névre hallgatott, tényleg járt meccsekre, koncertekre fiatalon. Úgy, mint pl. Roy vagy én. Velem ellentétben, ő ott volt Göncz Árpád kifütyülésénél (Labancra gondolok) és az MTV-nél egy tüntetésen.  És?

És akkor mi van, ha fütyült, véleményt alkotott? Mondja már el valaki, mit tett ezzel? Milyen bűncselekményt?

Még akkor sem, ha belegondolunk, nem a Gyűrűk Ura fordítóját fütyülte ki, hanem a köztársasági elnököt, akit a pártok választottak meg, nem a nép. Göncz 1944-től miközben háborúban állt országunk, katonaszökevény, majd Budai Önkéntes, akik magyar katonák ellen fogtak fegyvert. Most nem megyek bele, hogy hős volt vagy spicli a börtönben 1956 után, ezt a helyzetet nem tudom megítélni, de azt igen, hogy közszeplőként a szabad vélemény nyilvánítást neki is el kell viselnie, amit meg is kapott, nem egyszer. Ezért ez a Molnár Zsolt ( MSZP) nem ügy, szerintem.

…

Kovács Béla (Jobbik). Hát, ez más. Ez komoly! Itt K. B. bevásárolta magát a pártba és ő hozta a nagy zsét a kampányhoz. Ezt tudjuk régóta, 2010 előtt tudtuk. Nem arab embargós olaj ára folyt a „nemzeti radikalizmusba”, hanem orosz pénz. Kapott érte az ismeretlen Kovács Béla egy EP helyet, mit kellett a támogatásért tenni, ezt ő tudja. Meg a Kurucinfó, de a valódi ügynökökről a lottó ötösös Emőke hallgat! Nem véletlen, holló-hollónak nem vájja ki a szemét!

Ez az ügy komoly, Orbán nekiment Kovács Bélának, lesznek bizonyítékok, de O. V.-ék ezt Putyinékkal rendezik a háttérben, ők lesznek az első-számú strómanok.

Ez erről szól, semmi másról.

Közben hallgat mindenki Martonyi Jánosról (Fidesz), Kubatov Gáborról (Fidesz) vagy Kocsis Mátéról ( Fidesz)…

Jó, ha minden magyar tudja: ez a „szabad” május 25-i „választás” arról szól, orosz, amerikai vagy izraeli ügynököket ültetsz be? Te döntesz és közben a magyarnak nevezett pártok országosan sem képviselik az érdekeidet!

…

Közben fél egy lett, remélem Esztergomban egyre (!) mindenki felébred! Május 25-e után, óraigazítás a starthoz.

Lesz mit tenni!

Kovács Géza

2014. május 18.

Intermodális ámokfutás

 

Mit ér a választópolgár akarata? Mit ér az egyesületek, szervezetek kifogása? Aláírások, észrevételek? Lesöpörnek mindent, láttuk mit tettek a Magvető szobor ügyében, még egy másolatra sem futotta.

Azért nem adjuk fel, küzdünk, hiszen megint bajt okoznának a "fejlődés jegyében". Észrevételem megírtam a városi főépítész asszonynak.

Tisztelt Lux Éva Úrhölgy!

Mint érintettek, szeretnénk eljuttatni Önökhöz véleményünket, kérjük a többségi, határozott véleményünket Esztergom Város Önkormányzatának a képviselő testületéhez juttassa el.

Köszönjük!

Elhibázottnak és alkotmányos jogainkat sértőnek találjuk

a beruházást, felháborítónak a képviselő-testület az itt élő lakosságot nem képviselő szolgai magatartását!

Mint ismert, Esztergom Város Önkormányzata-egyhangúlag- határozott az esztergomi vasútállomás mellett kialakítandó intermodális csomópont építésével kapcsolatosan történő Esztergom Déli városrész (Csalamádé, Kovácsi, Kovácsi lakótelep, Szentlázár, Szentpál, Ripária városrészek) területek településrendezési eszközeinek módosításáról.

A 2014. május 6-i nyilvános tájékoztató mellé a Nemzeti Infrastruktúra Zrt. megbízásából az UVATERV Zrt. által készített „Esztergom állomás intermodális csomópont építése – Engedélyezési terv” is kikerült.

Ezek a tervek egy elhibázott beruházást készítenek elő, amivel ugyanolyan problémákat fogunk átélni, amit a Simor János utcában.

Megértjük, hogy a buszvégállomást a vasúttal össze kell kapcsolni, de az UVATERV Zrt. által készített tervek több ember egészségkárosodását fogja okozni, mint a jelenlegi állapot. AZ EU ilyen emberi egészségre ártalmas beruházást meggyőződésünk szerint nem támogathat, ezért aktív kampányban kezdünk, elsősorban a Kovácsi, Kovácsi lakótelepen élők érdekében.

Azt mondjuk: intermodális csomópont kell, de ÍGY NEM! Nyitottak vagyunk a tárgyalásokra, tisztelettel kérjük, hogy meglévő terveinket, kifogásainkat, ismertesse az esztergomi képviselő-testülettel, a Nemzeti Infrastruktúra Zrt-vel és az UVATERV Zrt-vel.

Továbbra is az a határozott véleményünk, hogy az intermodális csomópont a tervezett autóbusz parkolótér mellé kerüljön. Erről tervek készültek, saját szakértők bevonásával.

Dr. Völner Pál országgyűlési képviselőnek és Tétényi Éva polgármester asszonynak is kérjük, juttassa el kifogásunkat, egyeztetésre való észrevételünket.

Részletes anyagainkat a tárgyalásokon ismertetnénk!

Köszönettel és tisztelettel:

Kovács Géza

Esztergom, Kovácsi lakótelep

Esztergom, 2014. május 15.

Ki a felelős Esztergom sportjáért?

Esztergomnak nincs városunkat és térségünket lefedő verseny és tömeg sportja, aki mást mond az egyszerűen, hazudik!

Van rögbije, amely Neuzer Andrásnak köszönhetően példa a többi szakosztálynak, eredményeiket tekintve nem csak Esztergomban No. 1., a Magyar Rögbi fellegvára: Esztergom.

 De ennyi és kész és valljuk be, a rögbi sikere sem az Esztergomi Önkormányzatnak köszönhető.

Egyéni sportágakban néha van egy-egy kiugrás, de az eredményt hozó versenyzők nagy része nem Esztergomban készül országos vagy világ világversenyére.

Nagyon szomorú ez, mert nemrég büszkék lehettünk nem csak létesítményeinkre, hanem a kick-boxosainkra, kajakosainkra, evezőseinkre, NB I-es kézilabdázóinkra, volt sok embert megmozgató NB III-as focicsapatunk, birkózóink, úszóink, kosárlabdánk, NB II élmezőnyében vitézkedő sakkcsapatunk

Ma meg?

A sportolókból –politikussá átvedlett ismertebb esztergomiak sem erről a valós problémáról beszélnek, hanem készülnek, hátha odaférnek a párt húsos fazékhoz, miközben elképzelésük sincs Esztergom sportjának talpra állításáról.

Szegénységi bizonyítvány, hogy a rögbin kívül nincs NB-s csapatsportágunk és hiába Esztergom iskolaváros, tömegeket megmozgató csapatsportunk nincs. Gondolok itt elsősorban a labdajátékokra, futballra, kézilabdára.

Az elmúlt 4, de inkább 8 évben (!) tönkretették, 2010. előtt SZÉTLOPTÁK (!) Esztergom sportját. A pályázatos sport támogatás a visszaélés melegágya volt. Esztergomban, amit Meggyes Tamás-Kálmán Sándor kitalált (minden leigazolt, ifjúsági sportoló támogatása=15-20 ezer Ft) kínos kudarcot hozott. Hiszen, ha működött volna ez az elképzelés, akkor az éveken keresztül felvett horribilis támogatások, ma NB-s eredményeket jelentenének! (A támogatott fiatalok, most vannak 20 év körül, erejük teljében.)

Helyette még a sportágakban sincs az a több, mint 8-900 gyermek, akik a vegetáló versenysportot tartották el anno.

Jeleznék valamit: Igen, én, a sorok írója 2004-től szóltam folyamatosan, hogy Esztergom sportja így halálra van ítélve, a sporttámogatási rendszerünk, bumerángként fog visszaütni!

Visszaütött és letarolt mindent.

Sajnálom, hogy ebben is igazam lett. Talán ideje lenne rám hallgatni, hogy Esztergomnak minél hamarabb NB-s sportágai legyenek. Elsősorban a kézilabdára és a focira szavazok!

Ez, Kálmán Sándorok nélkül fog csak menni…

Kovács Géza

2014. május 14.

Trianon, Esztergomi Országzászló, Oroszlánok

Az Esztergomi Országzászlót az Országzászló-mozgalom 1935. október 6-án avatta. Eredetileg kettőskereszt díszítette az árbocrudat, ahová csak félig húzhatták fel a lobogót. A talapzatot a Magyar hiszekegy kiálló betűi és a koronás címer díszítette. A koronás magyar címert 1948-ban Kossuth címeresre cserélték.
Évekkel ezelőtt az Esztergomi Oroszlánról Meggyes Tamás esztergomi volt polgármesternek semmi ismerete nem volt. Fogalma sem volt arról, hogy hol található és mit jelent a magyarságnak ez a szakrális nemzeti jelkép. Ezt egy lakossági fórum Tv felvétele bizonyítja. Kérdésemre elmondta Badiny Jós Ferenc könyve a Városházán van, de bevallja, nem jutott el odáig, hogy elolvassa. Koditek Pál segítette ki, hogy megértse, egyáltalán miről beszélek. Azóta valami megmozdult az Esztergomi Oroszlán ügyében, de ez még mindig nem az, amit képviselnie kellene Esztergomnak!  Beemelték a városi köztudatba, mert „divatos lett”, mint Trianon!
Most már az esztergomi lokálpatrióták és városunk barátai által felújított Esztergomi Országzászlónál is parádéznak a megvilágosodottak, köpönyegforgatók, persze a választások előtt.
A velünk élő történelem, a múlt, nem lehet politikai pártok játszóeszköze. Nem lehet engedni, hogy egyszer kirohannak a Parlamentből, mert 1 percre sem képesek felállva emlékezni, majd pár év múlva szóvirágokkal összetartozásról beszélnek, és krokodilkönnyeket ejtenek a voksoló „véreikért”! Aljas szemforgatás, képmutatás ez, amit Mi Esztergomiak észreveszünk!
Június 4-én 16 óra 30-kor trianoni megemlékezés veszi kezdetét az esztergomi Hősök terén. Lányi Dezső szobrászművész - 1927. június 27-én Horthy Miklós által avatott - kőemlékművénél.
Ez az esztergomi I. világháborús emlékmű sincs a köztudatban, kevesen tudják értelmezni, hogy a talapzatán a nyitott szájú oroszlán az ősi országunkat védelmezi. A homlokzati reliefen a férfiakt nem csupán az I. világháborús hősi áldozatokat gyászolja. A nemzettragédiánkra való emlékezés után 18 órakor az Országzászlónál emlékeztető és figyelemfelhívó kulturális rendezvényt tartunk.
A hozzánemértők által felrakott zászlót lecseréljük olyanra, ami az Országzászlóra való és méltó! 
Az Országzászló-mozgalom a küzdelmes trianoni idők szülötte. A magyarságnak acélosodó akaratát kifejező jelképe lett a félárbocos Országzászló. Molnár Ferenc tarcali v. főoktató 1930 őszén azt a javaslatot terjesztette fel, hogy a budapesti Szabadságtéren felállított Ereklyés Országzászló mintájára minden községben a leventék gyülekezőhelyén állítsanak fel egy magas árbocot és erre minden foglalkozás elején húzzák fel a nemzeti zászlót, s a foglalkozás végén azt ünnepélyes keretek közt vonják be.
A társelnök megvalósításra ajánlotta a leventeegyesületeknek, kiegészítve azzal, hogy a zászló a nemzeti ünnepeken is felvonassék. Azután állították fel a többi Országzászlót hazánkban.
Az Országzászló-mozgalom hatalmas kiterjedése, az egymás után keletkező új Országzászlók felállítása bizonyította, hogy a mozgalom nem pillanatnyi fellángolás, nem gyorsan feltörő, de aztán ellankadó lelkesedés volt, hanem a nemzeti gondolat kifejezésének végleges formája, mely rendszert alkotott és ennek fenntartásában felébresztette a nemzeti erőket, egységes csatasorba állította a magyart. A mozgalom a nemzeti lobogó magasan szárnyaló kultuszát teremtette meg az Országzászlóban. A magyar nép a maga hősies erőfeszítésének, harcokkal telített életének mindennapi küzdelmében való megbecsülését látta az Országzászlóban. Fegyelmet, önbizalmat követel az Országzászló, áldozatkész, hazafias magatartást kíván meg. Nemzetünk, nyelvünk, jogaink tiszteletben tartására szólít fel mindenkit!
Ezért fontos az Esztergomi Országzászló beemelése a városi köztudatba. Az eredeti állapot helyreállítása mellett a hozzátartozó üzenet nem más, mint magyarságunk pártok felett álló önvédelme!

Kovács Géza
2014. május 12.

Dunaszerdahelyen vasárnap: MAGYAR-Szlovák

 Hatalmas teljesítmény nyújt a „szlováknak” nevezett ligában a DAC, tavasszal megújult csapat maga mellé állította újra Dunaszerdahelyet és környékét. A játékosok egy pillanatra nem állnak meg, nincs elveszett labda, úgy küzdenek, mintha minden mérkőzéstől az életük függne. Ez így is van rendjén! Hiszen a lelátón ezt érzik azok is, akik megállás nélkül űzik-hatják a sárga- kékeket. Olyan parázs hangulat uralkodik mostanában, amire a csonkahonba sincs példa, talán néha a Fradinál, de nem mindig, hiszen a különbség: itt a játékosok és nézők családtagként találták meg egymást! Most Felvidéken jó magyar szurkolónak lenni, a DAC-nak szurkolni igazi magyar kiállás, de vasárnap jön az igazi, kőkemény MAGYAR-Szlovák rangadó: Dunaszerdahely-Nyitra. Igen, az elszlovákosodó, támogatott Nyitra a vendég, ahol Malina Hedviget 2006-ban verték meg, mert magyarul beszélt a mobiltelefonján. A vizsgálatokat a szlovákok elbagatellizálták, még Hedviget hurcolták meg, mert önvédelemből, ügyet csinált a brutális, aljas megveretéséből. (A napokban több százan demonstráltak Malina Hedvig mellett Pozsonyban!) Pikáns felhangja van a mérkőzésnek azért is, mert 2013. augusztus 31-én a nyitraiak betörtek egy kaput és nem huligánokat, hanem időseket, nőket (ehhez értenek) és gyerekeket támadtak meg a főtribünön. Mindenkinek vasárnap Dunaszerdahelyre kell jönnie, hogy buzdítsuk és bent tartsuk a DAC-ot az első ligában! Ezért a móri Fradisták felhívásához csatlakozva, arra kérnénk minden anyaországi futball szurkolót, klub hovatartozástól függetlenül(!),aki teheti, jöjjön el! Mutassuk meg, hogy összetartozunk!
Hajrá DAC!
Hajrá Felvidék!
Ne feledjed: Május 11. vasárnap, 19 óra Dunaszerdahely!
Vonulás: 17 óra 30-tól a LIDL-től.

Hajrá Magyarok!

Kovács Géza

Nem találkozhatunk többet

-Nem találkozhatunk többet…

A mondat érthetetlennek tűnt, ezt nem várta a fiú. Kereste Anna szemének kékjét, miért mondhatta ezt, hiszen kisütött a nap és valami csodálatos dolog vette kezdetét. Azt gondolta egy rossz álom, elhallás vagy a képzelete űz csúfot, de Anna folytatta kegyetlenül:

-Most kell elválnunk, mielőtt igazán megszeretsz, és nem tudsz élni nélkülem. Nincs értelme semminek, nem sok időm van hátra. Hamarosan nem látnál ilyen szépnek, hiszen ki fog hullani a hajam, rossz kedvem lesz hangulatingadozással, hányingerrel, étvágytalansággal. Alig van esélyem, hogy megérjem a Karácsonyt, ezért nem tervezhetsz velem.

G. tudta, hogy 16-án az eredmények nem voltak jók, sms-t kapott róla, újra kiújult Anna betegsége, de nem gondolta, hogy ekkora a baj. Kereste Anna tekintetét kétségbeesve, nem akart hinni a fülének.

- Agresszívabb a betegségem kifejlődése, mint azt várni lehetett, ezért már a harmadik sugárkezelést kapom. Minden nap a klinikán vagyok, nagyon nem bírom. Azt gondolom, feladom, nincs értelme úgy sem, akkor meg minek szenvedjek.

Eddig jutott a mondatával A., mikor a fiú meg akarta ölelni, de a lány kitépte magát G. kezéből.

-Nincs értelme! Nem érted?

…

G. szólni sem tudott, a világ fájdalma omlott rá, hiszen azt hitte, felhők fölül kisütött nap fájdalmas december végi szakítása után. Még M-t szerette és őt kereste, ezt tudta Anna, de nem volt köztük még semmi. Csak terveztek, ha G., szíve meggyógyul, aranyszőkéket, jövőt, csodát. Azt érezték, mikor találkoztak, hogy egymásnak születtek, ilyen nincs és most meg a limfóma dönt helyettük.

- Meg fogsz gyógyulni, veled leszek, csak higgyél, kérlek…

A lány erélyesen közbe szólt:

-Menj! Menned kell. Nem találkozhatunk többet! Holnap beszélünk, hívlak.

G., meg akarta ölelni a lányt, de az elsietett, nem engedte. Soha nem vezetett ilyen rosszul, sírás kerülgette, vezetés közben valamiért M-t hívta, de az nem vette fel. Programja volt. Élte az életét, ha nem is volt G-vel, de élt.  Satufék, G., alig bírt megállni a teherautó mögött.

…

-Anna?

Adatlapját estére törölte a közösségi hálón, a telefonszám nem cseng ki, előfizető már nem kapcsolható.

…

Arra gondolt, ennél rosszabb nem jöhet és akkor leszakadt az ég. A fejére, szívébe.

…

Kovács Géza

2014. május 2.